Siracusa

Siracusát a Kr.e. 8. században alapították görög gyarmatosítók. Cicero „a legnagyobb görög városnak és a legszebbnek” nevezte.

Számos jól megőrzött épület tanúskodik Syracuse számos uralkodójáról, köztük a rómaiakról, bizánciakról, arabokról, normannokról, II. Frigyesről a Hohenstaufen-dinasztiából (1197–1250), az aragóniaiakról és a Bourbonokról. 

A városba a turistákat a rengeteg látványosság és érdekes történelmi helyszín vonzza.

A várost két nagyobb földrengés sújtotta (1524, 1693). Siracusa 17. századi rombadőlése örökre megváltoztatta a város arculatát, a szicíliai barokk stílusában építették újjá, amelyet Dél-Olaszország egyik legjellemzőbb művészeti vonásának tartanak.

LÁTNIVALÓK

Parco Archeologico della Neapoli

A régészeti park legnagyobb szenzációja egy hatalmas ókori görög színház az i.e. 5. századból, ahol egykor 16 000 néző szórakozott.

A színháznak köszönhetően a városban virágzott a kulturális élet. Olyan személyiségeket vonzott, mint Aiszkhülosz, a metimmai Ariosz, a korinthoszi Eumélosz és Szapphó.

A színház caveája (az a hely, ahol a vadállatokat tartották) a legnagyobb, amelyet az ókori görögök valaha is építettek. 67 sorból áll, 9 részre van felosztva, és 8 folyosója van. Az épületből csak a színtér és a zsöllye maradt meg részlegesen. Az építményt, mely még ma is használatban van, a rómaiak saját igényeik szerint alakították át, így például alkalmas lett cirkuszi játékok megrendezésére is.

A színház mellett van a Latomie del Paradiso, a kőfejtő. Az ókori időkben rabokat tartottak itt, pl. azt a 7000 athéni hadifoglyot, akiket az i.e.415-413 között zajló siracusiai háborúban ejtettek. (Az athéniak célja a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti ellenőrzés megszerzése és Szicília meghódítása volt.)

A kőfejtő leghíresebb ürege a Dionüsziosz füle elnevezést viseli ("Orecchio di Dionisio"), jellegzetes alakja miatt. Magassága 23, hossza pedig 65 méter. Elnevezése Caravaggiótól származik, aki 1586-ban járt itt, és úgy találta, hogy a barlang bejárata egy emberi fül alakjához hasonlít.

A legenda szerint Dionüsziosz vájatta ki a barlangot, hogy az ide bezárt foglyok beszélgetését kihallgathassa. A barlang akusztikája valóban egyedülálló. (részletek)

A 2023-ban készült Indiana Jones és a sors tárcsája című filmben a Dionüsziosz füle (Orecchio di Dionisio) barlangot forgatási helyszínként használták.

Apollón temploma

A bizánci időkben keresztény templomként, az arab uralom idején pedig mecsetként szolgált.

Római amfiteátrum

A római amfiteátrumot részben a sziklás talajba vájták. A színtér közepén téglalap alakú mélyedés látható, itt voltak a díszlet gépezetei.

Groticelli nekropolisz - Arkhimédész sírköve

Az úgynevezett Arkhimédész sírköve a Groticelli nekropoliszban van. A római kori sírkövet két dór oszlop díszíti.

Siracusa leghíresebb polgára Arkhimédész volt. Hieronümosz (i.e. 215-től) háborút kezdett a rómaiakkal, akik i. e. 214-ben megostromolták a várost. Amely három évig kitartott, de i. e. 212-ben végül elesett. A legenda szerint a város bukását az okozta, hogy a békepártiak kinyitottak egy kis ajtót a városfalon, hogy a rómaiakkal egyezkedjenek, akik azonban betörtek a nyíláson és elfoglalták a várost. Az ütközetben lelte halálát Arkhimédész is.

Arkimedeion

Múzeumot szenteltek a zseniális ókori tudósnak és feltalálónak, ahol Arkhimédész rekonstruált gépeit mutatják be.

Szülővárosa, Siracusa Arkhimédészről elnevezett terén kapott helyet az Arkimedeion. Dél-Olaszország legelső multimediális tudományos múzeumában nemcsak megtekinthetők, ki is próbálhatók Arkhimédész gépei.

Arkhimédész kísérleteit olasz és külföldi egyetemek és kutatóintézetek matematikusai, fizikusai végezték el újra és építették meg a találmányokat. Az ókor egyik legkiemelkedőbb elméjének tartott, az aritmetika, geometria, fizika, statika, mechanika, csillagászat terén egyaránt újat alkotó Arkhimédész tetteit legendák és mindenki által ismert legendás mondások övezik. Ezeket idézik a múzeumban látható tárgyak, köztük természetesen egy folyadékkal megtöltött kád, amely a tankönyvekbe Arkhimédész-törvényeként bekerült felhajtóerőt szemlélteti és a görög tudósnak a Heuréka! (Megtaláltam!) kiáltásáról vált híressé.

A Leonardo da Vinci elődjeként tisztelt Arkhimédész időszámítás előtt 287-212 között élt. Többek között harci gépeket épített: feltalálta a katapultot, tükrök segítségével felgyújtotta a Siracusát támadó római hajókat, az arkhimédészi csavarral pedig vízemelő gépezetet hozott létre és neki tulajdonítják a világ első búvárruháját is. A múzeumban sorakozó gépeket a látogatók kipróbálhatják.

Zeusz temploma

Az olümpiai Zeusz temploma a várostól három kilométerre található. Az i.e. 6. században épült.

Katakombák

A kereszténység a későbbi Szent Pál és Szent Marcián tevékenykedése folytán terjedt el a szigeten, aki a város első püspöke volt. A keresztényüldözések idején vájták ki a sziget óriási katakombáit, amelyek a Rómában találhatók után a világ második legnagyobb ilyen építményei.

Santa Lucia bazilikája

Santa Lucia bazilikája egy bizánci kori templom, ami a hagyomány szerint 303-ban, Szent Lúcia mártíromságának helyszínén épült föl. Jelenleg is látható külsejét a 15.-16. században kapta. A templom alatt húzódnak Szent Lúcia katakombái.

Museo Regionale Archeologico

A Museo Regionale Archeologico Szicília legnagyobb múzeuma, történelem előtti idők és a görög és római idők leleteit mutatja be. A múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya a ruhátlan ifjút ábrázoló szobor, a Venus Landolina.

Santuario Della Madonna Dell Lacrime

A Santuario Della Madonna Dell Lacrime egy 1953 óta újra és újra könnyező gipsz madonnakép, amely egy 90 m átmérőjű kör alakú épületben van kiállítva. Az épület 76 m magas tetőzete a városkép meghatározó eleme.

Ortygia szigete

Arethusza szökőkútja Ortygia szigetén található. A legenda szerint Arethusza nimfa, aki Alpheusz elől menekült, itt lelt menedékre.

A katedrális a 7. században Ortygia szigetén, az i.e. 5. században épült Athéné Templomának helyén. A belső rész legérdekesebb darabjai a márvány szenteltvíz-tartó (a 12.-13. századból), St. Lucia ezüst szobra (Pietro Rizzo keze munkája, 1599), Luigi Vanvitelli cibóriuma, és a Madonna della Neve c. szobor, mely kb. annyit tesz, mint "Madonna a hóban" (Antonello Gagini munkája, 1512).

Pantalica nekropolisz

Ehhez a világörökségi helyszínhez tartozik a Pantalica sziklás nekropolisza is, amely 40 kilométerre fekszik Siracusától; s több mint 5000 sziklába vágott sí többsége a Kr.e. 13-7. századból származik. 

A kutatók szerint Pantalica őslakos állam volt, amely a görög gyarmatosítás előtt virágzott. Siracusa növekvő befolyásával a település és a nekropolisz elhagyatott lett.

Melegrekord