Santa Maria Maggiore-bazilika - Csodatévő Mária-ikon

A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére.

Hagyománynak számít, hogy az egyházfő a december 8-i ünnepnapon a belvárosban található Szűz Mária-szoborhoz látogat, és itt a hívők és turisták gyűrűjében Róma és a világ üdvösségéért imádkozik, majd virágkoszorút helyez el, amelyet tűzoltók tesznek a szobrot tartó 27 méter magas oszlop tetejére.

A szeplőtelen fogantatást IX. Piusz pápa emelte dogmává 1854. december 8-án. Azóta egyházi ünnepnek, és Olaszországban piros betűs állami ünnepnapnak számít. A Szűz Mária szobrával díszített kegyoszlopot ugyanabban az évben emelték a Spanyol-lépcső melletti téren. Az emelésben résztvevő tűzoltók 1923 óta koszorút helyeznek el a kegyoszlopnál, 1958 óta pedig az ünnepnapon a pápák is ellátogatnak a szoborhoz.

Madonna della Neve - augusztus 5.

A Madonna della Neve (a hóesés csodája) évente megrendezett esemény, amelynek eredete Kr. e. 358-ra nyúlik vissza.

A város egyik legfontosabb római katolikus bazilikája, az impozáns Santa Maria Maggiore-templom előtt minden nyáron megrendezett Madonna della Neve szerencsehozó ünnepén lelkesen vesznek részt hívők és világi bámészkodók egyaránt.

A város, a Vatikán és a kulturális minisztérium támogatásával megrendezett látványosság augusztus 5-én, 21.00 órakor van a Piazza di S. Maria Maggiore téren.

A hóesést és a fényjátékot hagyományosan a Carabinieri zenekar fellépése kíséri.

A 10.00 órai szentmisét a La Madonna della Neve tiszteletére, amelynek keretében a mennyezetről lehulló fehér virágszirmok záporoznak - ezt 17.00 órakor a vesperás alatt megismétlik - a hagyományoknak megfelelően augusztus 5-én a bazilikában tartják.

Mit jelképez a hóesés?

A legenda szerint egy IV. századi római házaspár a templomnak kívánta adományozni vagyonát, és isteni útmutatásért imádkozott.

A 352. év augusztus 4/5-én éjjel Szűz Mária látomásban jelent meg a házaspárnak, és azt mondta nekik, hogy egy csoda során feltárul a hely, ahol új templomot kell építeniük.

Ugyanazon az éjszakán - így szól a történet - csodás hóesés hullott Róma Esquiline negyedének egyik dombjára. Liberius pápa állítólag elutazott a hófödte helyszínre, és megrajzolta a tervezett templom körvonalait, amelynek építését a gazdag házaspár finanszírozta.

432-ben a bazilikát a Szűzanya tiszteletére szentelték fel. A templom ma is a kereszténység fontos zarándokhelye, és többek között IX. Kelemen pápa, V. Pál, IV. Miklós, Szent Jeromos és Gian Lorenzo Bernini művész végső nyughelyéül szolgál.

A Santa Maria Maggiore bazilikában található mozaik a csodálatos hóesést ábrázolja.

Bár a történetnek nincs történelmi alapja, az eseményt a mai napig minden évben megünneplik az égből hulló hószerű habok szürreális látványával.

Salus populi romani, Lukács evangélista festménye

A Cappella Paolina Borghesiana kápolnában látható Salus populi romani  bizánci ikont (Szűz Mária festett képe, XII-XIII. század) a hagyomány szerint Szent Lukács festette.

Történelmileg ez a legfontosabb Mária-ikon Rómában, bár az évszázadok során a rajongása csökkent más szentképek, például az Örökké Segítő Szűzanya javára. Ennek ellenére legalább a 15. század óta csodatévő képként tisztelik, és később különösen a jezsuiták vették át, hogy a Szűzanya iránti tiszteletet a Szűzanya mozgalom révén terjesszék.

XII. Pius pápa volt az, aki előmozdította a tiszteletét. Valójában a kép számos ünnepség főszereplője volt, különösen Mária mennybevétele dogmájának 1950-es kihirdetése alkalmából. 1953-ban, az egyháztörténelem első Mária-évének előestéjén (a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának századik évfordulóját ünnepelték) ünnepélyes körmenetben vitték végig Róma utcáin. 1954-ben a Szent Péter-bazilikában maga a pápa koronázta meg az ikont "a világ királynőjévé". Ma már eltávolították az ékszereket, a nyakláncot és a drága koronákat, amelyeket ez alkalommal helyeztek az alakra.

Mindazonáltal az ikon mindig is a pápák különleges áhítatának tárgya volt: 593-ban I. Gergely pápa körmenetben vitte a Mária-ikont, hogy véget vessen az akkor Rómában tomboló pestisjárványnak. 1571-ben V. Piusz pápa a lepantói csatában aratott győzelemért könyörgött az ikonhoz. 1837-ben XVI. Gergely pápa imádkozott hozzá, hogy véget vessen a kolerajárványnak. A pápai áhítat újabb példái: VI. Pál, II. János Pál, XVI. Benedek, aki több alkalommal is tisztelte a Salus populi romani-t.

Ferenc pápának különleges kapcsolata van a római Szent Mária-bazilikával, ahová halála után szeretne eltemetkezni. Hivatali ideje alatt már több mint százszor látogatott el a templomba. Különösen nemzetközi utazások vagy kórházi tartózkodás előtt és után imádkozik ott a "Salus Populi Romani" Mária-ikon előtt, amelyet a rómaiak védőszentjének tartanak.

Ferenc pápa, pápaként először a bazilikába látogatott el, hogy imádkozzon az ikon előtt. Ferenc pápa minden apostoli útja előtt és után szokott a Szent Mária-ikonhoz menni, hogy a Salus populi romani-ra bízza a meglátogatottakat. 2020. március 15-én, a COVID-19 világjárvány közepén Ferenc pápa imádkozott az ikon előtt, hogy könyörögjön az Olaszországot és a világot oly súlyosan sújtó járvány befejezéséért. 2020. március 27-én a Szent Péter térre vitte az ikont, hogy ismét könyörögjön a világjárvány befejezéséért; ezen a napon tetőzött a COVID-19 első hullámának napi halálesete Olaszországban, amely a következő naptól kezdve csökkenni kezdett.