» Magyarország » Nógrád » Cserhát
A több mint 600 méter magasan, páratlan természeti környezetben álló erődítmény azon kevés váraink egyike, amelyek a XIV. századi főúri menedékvárak jellegzetességeit őrizték meg. A köztudatban egyébként általában rablóvárként szereplő Salgó a XVI. században egy ideig atyai örökségként Balassi Bálint tulajdonában is volt.
Petőfi Sándor romantikus elbeszélő költeményt írt Salgó váráról, útinaplójában pedig így emlékezett meg róla:
"Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közeli szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó."
A régészeti feltárások szerint a terület az Árpád-korban a Kacsics nemzetség különböző tagjainak birtokába került, ők építtették Baglyaskő, Zagyvafő, Salgó és Somoskő várait. Bár nem maradt fenn a várak alapításáról rendelkező királyi oklevél, s ezért építésük pontos idejét sem tudni, valószínű, hogy családi osztályegyezség alapján létesültek a tatárjárást követően, amely elpusztította a korabeli Tarjánt. A várak építését elsősorban az ősi és szerzeményi birtokok miatti fegyveres összetűzések, illetve más nemzetségek támadásai tehették szükségessé az 1270-1320 közötti időszakban.
|
Értékeld te is!