Pesti görög templom

A 18-19. század fordulóján görög kereskedők bonyolították le uszályaikon a dunai kereskedelmet. A pestiek közéjük sorolták a macedóniai vlahokat is, ám ők megkülönböztették egymást, de közös volt a vallásuk, a görögkeleti ortodox felekezet. Ennek korábban nem volt temploma, ezért az ortodox szerb templomokat látogatták, ahol szerb nyelvű szertartásokat hallgattak. 1784-ben elérték, hogy görögül is tartottak istentiszteletet. 1790-ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól, hogy saját templomot építhessenek. A gazdag görög kereskedő, Argiri Demeter vezetésével a piaristáktól vásároltak telket az akkori Kis utcában. Itt állt 1937-ig a Görög udvar, a pesti görögök központja. A templom terveit Jung József készítette el. A helytartótanács nem engedélyezte a túl magas tornyokat, ezért záródtak azok lapos gúlával. 1791-ben tették le az alapkövet, de a tervezett három év helyett tízig tartott az építkezés, az építész és a görög közösség elszámolási vitái miatt. 1801-ben készült el, a budai ortodox püspök és a temesvári püspök jelenlétében szentelték fel. A pazar ikonosztázt Jankovicz Miklós, a Naxosz szigetén született faszobrász készítette, aki akkor már évek óta Magyarországon dolgozott. Az általa faragott galambpár a görög és vlah hívek testvériségét szimbolizálta, de ezt 1806-ban levették, mivel faragott kép nem lehetett ortodox templomban. (A szobrot ma Miskolcon őrzik, a Görög udvar egy kereskedője a galambot választotta cégérül, s erről kapta későbbi nevét a Kis utca, ma Galamb utca.) A famunkák 1806-ig tartottak, a templom csúcsos tornyait csak 1873-ban kapta, Ybl Miklós tervei szerint. Budapest ostromában, 1944-45 telén ellőtték a déli tornyát, amely hatalmas robajjal omlott le, megrongálva a szomszédos épületet is. A műemlék templom helyreállítása – ami eleinte csak az állagmegóvási munkákra korlátozódott – 1946-ban kezdődött meg és 1949-ig tartott, majd abbamaradt. Ebben az időszakban készültek el a templom ólomüveg ablakai is. 1953-ban a homlokzatot tatarozták, a romokból először a főpárkányig egészítették ki a jobb oldalt. Az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség szorgalmazására megkezdődött a torony helyreállítása, azonban anyagi – vagy inkább politikai – okokból végül csak egy emelettel, a timpanon magasságáig emelték meg a homlokzat jobb vállát. 1972-től – a déli torony kivételével – végbement a templom teljes külső helyreállítása. A belső restaurálás – amely során újjászületett az ikonosztáz, a templom ünnepi ikonja, a Szent Sír, valamint a templom sztaszidionjai (székei) – 1991-1996 között zajlott le. A templom teljes rekonstrukciója a városvédők és műemlékvédelmi szakemberek folyamatos nyomásgyakorlása eredményeként soha nem került le a napirendről, a szavakat pedig tettek váltották fel 2006 és 2009 között, amikor visszaépítették a déli tornyot, a toronysisak rakétaszerű fekete tartószerkezetét pedig 2010-ben emelték a helyére. 2019-ben pedig befejeződtek a templom külső felújítási munkálatai: hetvenöt év után eredeti pompájában kapta vissza a világháborúban lerombolt déli templomtornyát. A görögök és a vlahok (balkáni románok) 1812-től már külön tartották szertartásaikat, s 1888-ban utóbbiak a Holló utcába költöztek.