Pécs

Gyöngyszemnek, építészeti bédekkernek, a Kultúra Városának egyaránt nevezik a baranyai megyeszékhelyet, amely elfogultság nélkül hazánk egyik leghangulatosabb, legszebb fekvésű városa, népszerű turisztikai célpont a bel- és külföldi turisták körében egyaránt.

Pécs hatodik magyarországi helyszínként 2000. november 27-én került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Pécset nemcsak földrajzi adottságai, hangulatos, műemlékekben, látnivalókban gazdag belvárosi utcái teszik vonzóvá, a kikapcsolódási lehetőségek sorát gazdagítja a város jelentős, sokszínű múzeumi gyűjteménye, valamint a tavasztól őszig látogatható szabadtéri események, fesztiválok is.

Az év bármely szakában több napra is érdemes felkeresni ezt a mediterrán várost, Európa 2010-es kulturális fővárosát és a hazai városlátogató úticélok egyik legismertebbikét.

Pécs történelmi városmagjában, 25 hektáros területen találhatók a római birodalom Sopianae tartományi székhelyének ókeresztény kápolnái, a középkori magyar püspöki székhely emlékei, a Nagy Lajos király által 1467-ben alapított első magyar egyetem falai, a Török Császárság szandzsák-központjának építményei - köztük a ma is iszlám imahelyként működő Jakováli Hasszán dzsámi a minarettel - és több középkorban alapított és a barokk idején átépített kolostor és templom.

Világörökségi helyszínek

A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.

A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott, és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze.

A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. Az érdeklődők a falképeken keresztül nemcsak a késő római kori kereszténység eszmeiségéhez kerülhetnek közel, hanem láthatják azt is, hogy az új vallás nem sokkal elterjedése után milyen páratlan művészeti alkotásokat inspirált.

Megújult több világörökségi helyszín

A Cella Septichora Látogatóközpont, az Ókeresztény Mauzóleum rekonstrukciójára, továbbá az Apáca utca 8. szám alatti építmény védőépületeinek felújítására, restaurálására kerül sor.

A projektnek köszönhetően látogathatóvá válnak korábban csak korlátozottan bemutatott sírkamrák, és mindhárom helyszínen lehetőség nyílik az emlékhelyek megismerését segítő kiállítás- és multimédiafejlesztésre is.

A beruházás a nagyközönség előtt nyitott világörökségi helyszínek számának növelését, az ókeresztény emlékhelyek kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzését, védelmét, a turisztikai vonzerő, a látogatószám bővülését is szolgálja.

Gázi Kászim pasa dzsámija, ma Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom

Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija.

A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. Európa legészakibb épségben maradt dzsámija ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években.

Zsolnay Negyed

Zsolnay Vilmos neve máig fogalom Pécsett, ahogy az általa alapított gyár is. Az eredetileg festőművésznek készülő Zsolnay nevéhez fűződik a porcelánfajansz feltalálása, de a jellegzetes eozinmintázat is az ő kutatásainak eredménye. Műveivel sorra aratta a sikereket, a párizsi világkiállításról 1878-ban például elhozta a nagydíjat. A 19. század második fele kiemelkedő iparosokat adott Pécsnek (a pezsgős Littke családot, a kesztyűs Hamerli családot stb.), de Zsolnay Vilmos az, akinek neve máig legjobban kötődik a városhoz.

A hajdani Zsolnay Porcelánmanufaktúra helyén épült „mini város”, a Zsolnay Negyed. A művészetre éheseknek az m21 Galériát ajánljuk, a gyerekek pedig a Negyed legszuperebb ismeretterjesztő fizikaóráján, a Varázsórán kísérletezhetnek. Később ugorjunk át a szomszédban levő Zsolnay Mauzóleumba is. Legyünk figyelmesek, mert a legenda szerint a beáramló fény felfedi Zsolnay Vilmos világhírű eozinmázának titkos receptjét!

3 csodás hely a Zsolnay Negyedben:

1. A Zsolnayak aranykorát bemutató Gyugyi-gyűjtemény.

2. Látványmanufaktúra, ahol megtekinthető az eozinfestés folyamata.

3. Csillagközi utazásokra hívó Planetárium.

Csontváry Múzeum

2023 augusztusától újabb tíz éven át Pécsen tekinthetők meg Csontváry Kosztka Tivadar alkotásai.

Egy néhány hónapos budapesti kitérő után legalább 2033 végéig továbbra is Pécsen állítják ki Csontváry Kosztka Tivadar festőművész azon 33 munkáját, amelyeket fél évszázada helyezett letétbe az alkotások felett rendelkező Magyar Nemzeti Galéria (MNG).

Csontváry170 - Közös kiállítással emlékeznek Csontváry Kosztka Tivadarra Budapesten és Pécsett

Közös kiállítással emlékezik a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós tárlat Budapesten 2023. április 13-tól, Pécsen pedig 2023. augusztus 1-jétől lesz látható.

A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.

A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége.

A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.  

Amíg a pécsi múzeum Csontváry-művei a fővárosban vendégeskednek, a két intézmény együttműködésének köszönhetően egy Toulouse-Lautrec alkotásaiból válogatott kiállítás mutatkozik be a Janus Pannonius Múzeumban április 17. és július 16. között.

Állatkert

A 4,5 hektáron elterülő, több mint háromszáz faj csaknem másfélezer egyedét bemutató pécsi állatkertbe 2019-ben a vendégeket távol tartó esős időszakok és nyári forró napok ellenére is több mint 150 ezer látogató váltott jegyet, ami kiemelkedő eredmény volt a park történetében.

Pintér-kert Arborétum

2021-ben a pécsi Pintér-kertben felújították a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság székházát, az épületben kialakítottak egy Natura 2000 bemutató szobát, emellett új kilátó is épült a kertben.

A kéthektáros Pintér-kert Arborétum 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, a kertben álló villaépület ad otthont az igazgatóság központjának.

Havihegy

Havihegy Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. Nevét a dombon épített Havas Boldogasszony Kápolnáról kapta. 1690-ben kitört pestisjárvány idején Pécs lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot hátukon hordták fel a meredek hegyoldalon. A templom 1697-re készült el, s azóta búcsúsok és Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak a Mária-ünnepekre.

Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában, lévő bíborszínű pecsét is. A kegykép 2013-ban restaurálásra került.

A kápolna mellett álló mandulafa 2019-ben az Európai Év Fája lett.

Misina-tető

Tubes