Mohácsi busójárás 2026

A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás.

A 2026. február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt - közölték a szervezők az MTI érdeklődésére.

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílik a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások - a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók - szabad farsangolása veszi kezdetét.

Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást, és már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.

A gyerekekkel érkezők számára kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután "Vigasság a busókkal" címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.

Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos "farsangtemetés" előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.

A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.