Leiden

A pi a kör területének és kerületének kiszámításához is használt konstans érték, a kör kerületének és átmérőjének hányadosa, amely a kör nagyságától független, állandó szám.

Azt már az ókorban is tudták, hogy e szám nagyjából 3-nak felel meg, Arkhimédész a körbe írt és a köré írt sokszögek kerületének határértékeivel 3 10/70 és 3 10/71 között adta meg, ami nagyjából 3,141-nek felel meg. A bűvös szám meghatározásával ezután is sokan próbálkoztak, segítségül hívták a kör (ma már tudjuk, reménytelen) négyszögesítését is.

A probléma Ludolph van Ceulent - aki nevével ellentétben nem Kölnben, hanem Hildesheimben született - is foglalkoztatta. Apja kereskedő volt, de a család szűkös anyagi körülmények között élt. A fiú emiatt nem járhatott egyetemre, a latin és görög nyelven írt korabeli tudományos műveket csak fordításokból ismerte. Számos protestáns némethez hasonlóan a katolikus inkvizíció elől települt Hollandiába, és egyes források szerint Antwerpenben tanult matematikát. Valószínűleg 1576-ban költözött Delft városába, ahol matematikát tanított, majd 1580-ban vívóiskolát nyitott. 1594-ben népes családjával - öt saját és nyolc mostohagyermekével - Leidenbe költözött, ahol szintén vívóiskolát nyitott, majd 1600 januárjától 1610. december 31-én bekövetkezett haláláig a műszaki főiskolán adott elő matematikát, földmérést és erődépítést. Foglalkozott trigonometriával és transzcendens egyenletek megoldásával is, legtöbb idejét mégis a pi kiszámolásának szentelte, ez tette nevét halhatatlanná. 1596-ban megjelent Van den Circkel (A körről) című munkájában (amelyet tanítványai fordítottak latinra) Arkhimédész módszerét követve egy (virtuálisan megszerkesztett) 60x2 a 33-dikon (515 396 075 520) oldalú sokszöget használva 20 tizedesjegyig adta meg a pi értékét. Élete hátralévő részében már egy 2 a 62-diken oldalú poligonnal dolgozott, és elért a 35. tizedesjegyig.

A 3,14159265358979323846264338327950288 érték azóta is a nevét viseli, ez a Ludolph-féle szám. Ceulen annyira büszke volt rá, hogy még a leideni Szent Péter-templomban (Pieterskerk) található sírjára is ezt vésette. (Igaz, 1800 körül az eredeti sírkő eltűnt, és csak 2000 júliusában került helyére egy másolat.)

A pi jelölést 1706-ban az angol William Jones vezette be, lévén ez a kerületet jelentő görög szó első betűje.

A pi értékét a mai számítógépekkel már több billió tizedesjegyig kiszámították, jóllehet a mindennapi életben bőven elég két tizedesjegy. A sok számjegyű pi egyebek mellett a számítógépek ellenőrzéséhez használható, hiba esetén ugyanis a hányados valamelyik számjegye eltérő. A matematikusokat továbbra is izgatja az irracionális és transzcendens szám, amelyben a tizedesjegyek ismétlődés nélkül, véletlenszerűen követik egymást, ráadásul nem gyöke egyetlen racionális együtthatójú algebrai egyenletnek sem. A pi-nek van világnapja (természetesen március 14., azaz 3,14, ami véletlenül Einstein születésnapja is), verseket, dalokat ihletett, Szász Pál matematikus mnemotechnikai versben örökítette meg.

Pieterskerk: Ludolph van Ceulen emlékmű

Ludolph van Ceulen halála után, 1610-ben ezt a számot helyezték el a sírjára a leideni Pieterskerkben. A sírkő az évek során elveszett, de 2000-ben helyreállították. Az emlékmű ma is látható, a következő, nagyjából lefordított szöveggel: „Itt nyugszik Ludolph van Ceulen úr, a matematika professzora. Született 1540. január 28-án, meghalt 1610. december 31-én. Élete során, sok erőfeszítéssel, megtalálta, hogy 1 átmérő esetén a kerület 3,14159265358979323846264338327950288 és 3,14159265358979323846264338327950289 között van”