Bizonyítékokat találtak, Nagy-Britannia lakói felfalták egymást

A régészek a korai bronzkorból származó ősi csontokon súlyos erőszakos cselekményekre utaló bizonyítékokat fedeztek fel. Több tucat embert végeztek ki és fogyasztottak el. A brutális viselkedés szokatlan a korban.

Az 1970-es években több mint 3000 emberi csontot és csonttöredéket találtak a korai bronzkorból a brit Somerset megyében - a kutatók most elemezték őket, és egy hátborzongató kannibál mészárlásra utaló bizonyítékokat találtak: az embereket lemészárolták, és valószínűleg efogyasztották.

A csontok legalább 37 nőtől, férfitól és gyermektől származnak, és egy 15 méter mély gödörben fedezték fel őket Charterhouse Warren lelőhelyen. A Kr. e. 2500 és 1500 közötti időszakból származó maradványok többségétől eltérően a koponyák tompa tárgy okozta erőszakos halálra utalnak.

A tudósok számos vágásnyomot találtak a csontokon, valamint töréseket, amelyek a halál beállta körül keletkezhettek. Az adatok szerint ez arra utal, hogy az embereket brutálisan kivégezték és részben felfalták. A tanulmányt az „Antiquity” című tudományos folyóiratban tették közzé.

Az eredmények azért különlegesek, mert Nagy-Britanniában ebből a korszakból ritkák az erőszakos konfliktusokra utaló bizonyítékok. „A neolitikumból származó brit csontvázakon több bizonyítékot találunk sérülésekre, mint a korai bronzkorból származó csontvázakon” - mondta Rick Schulting, az Oxfordi Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője közleményében. A lelet „sokkal sötétebb képet fest erről az időszakról, mint amire sokan számítottak”.

A kutatók nem feltételezik, hogy a mészárosok éhségből fogyasztották el áldozataikat. Az emberi csontok mellett számos marhacsontot is találtak, ami arra utal, hogy a térségben élő embereknek volt mit enniük. Ehelyett a kannibalizmus az áldozatok „dehumanizálásának” egyik módja lehetett azáltal, hogy ellenségeik megették a húsukat, és csontjaikat összekeverték az állatok maradványaival.

Hogy mi okozta a konfliktust, az azonban fejtörést okoz a kutatóknak. Az adatok szerint nincs genetikai bizonyíték arra, hogy a közösségek eltérő eredetűek lettek volna, ami etnikai konfliktusokhoz vezethetett volna. Ez olyan társadalmi konfliktustényezőkre utal, mint például a lopások, amelyek aránytalan reakciókhoz vezettek. Betegségek is fokozhatták a feszültségeket - két gyermek fogaiban pestisfertőzést találtak.

Schulting szerint a leletek emlékeztetőül szolgáltak arra, „hogy az őskorban az emberek képesek voltak hasonló atrocitásokat elkövetni, mint a közelmúltban”. Valószínű, hogy az akkori mészárlás nem egyszeri esemény volt.

KÖNYVEK A BRONZKORRÓL