© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
A Szajna-parti könyvárusok összefogtak és győztek Párizsban
2024. február 23.
Az olimpia alatt is a Szajna partján maradhatnak.
A Szajna-parti könyvrárusok Párizs kulturális színfoltjai. Macron elnök úgy döntött, hogy eláll a tervtől, hogy máshová költöztesse őket az olimpia idejére.
A párizsi bouquinisták megnyerték a hatóságokkal vívott csatájukat arról, hogy el kell-e költöztetni őket folyóparti helyükről, ahol a 19. század közepe óta gyökeret vertek. Az ítélet megszületett, és Emmanuel Macron francia elnök elrendelte, hogy mindannyian maradhatnak ott, ahol vannak.
Az egész ügy azért érdekes, mert Párizs egy csapásra két különböző hagyományt próbált felszámolni. Egyrészt a július 26-i megnyitó ünnepségre a Szajna mentén kerül sor, nem pedig a bevett szokás szerint egy sportstadionban, ahol a sportolók felvonulnak a közönség előtt. A nagyobb tér és a biztonság érdekében azonban a hatóságok el akarták távolítani a bouquinistákat és a terjedelmes fadobozokat a hagyományosan elfoglalt helyükről.
Az elnök döntése nyomán azonban úgy tűnik, hogy mostantól a könyvárusok első sorból nézhetik az olimpiai megnyitó ünnepséget.
"Az elmúlt hét hónapban minden energiánkat abba fektettük, hogy kampányoljunk az áthelyezésünkről szóló döntés ellen, ez az eredmény megkönnyebbülés" - mondta Pascal Corseaux, a Párizsi Bouquinistes Egyesület alelnöke az Euronews Culture-nak nem sokkal a bejelentés után.
A könyvkereskedők abban reménykednek, hogy az olimpia fellendíti a szerencséjüket és a kereskedelmüket, mivel az utóbbi időben - a világjárvány és a vágtázó infláció miatt - szenvedtek.
Könyvárus történelem
Miután a nyomtatás feltalálása felvirágoztatta a könyvpiacot, a XVI. században jelentek meg az első árusok a Szajna-parton, akik leginkább könyvtárak képviselői voltak. Különösen az 1606-ban épült Pont Neuf volt tele velük.
A királyi miniszterek sokáig tiltották a könyvárusítást, és súlyos büntetést szabtak ki az ellenszegülőkre. A 17. század elején kaptak engedélyt a működésükre egy magas adó ellenében. Azonban ez csak rövid ideig élt, a Fronde alatt a házaló-könyvárusok majdnem kihaltak a cenzúra miatt.
A könyvárusok kora a Forradalom alatt jött el, 1789-ben bekerült a Francia Akadémia szótárába is. I. Napóleon uralkodása során nyertek igazán teret a rakpartok felújítása során, majd III. Napóleon adta meg hivatalosan is az engedélyt a működésükre. 1859-ben a Városháza törvényesen megengedte, hogy állandó helyet foglaljanak el a parton.
A „Szajna-parti árusokat” 1991-ben bevették az UNESCO Világörökség közé, számuk évről évre nő: ma már 3 km hosszan állnak!
(Fotók: pixabay)
Kapcsolódó hírek
Népszerű
- Advent Hallstattban
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Friss információk 2024: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Idén is megépült a mesebeli Jégtemplom a Tátrában
- Graz adventi vásárai
- Bizarr látványosságok: A leghátborzongatóbb helyek Itáliában
- A kis jégkorszak leghíresebb festménye életre kelt
- Großglockner panorámaút ősszel is gyönyörű, ráadásul olcsóbb
- Leopoldifest: Hatalmas vursli és hordócsúszdázás Klosterneuburgban
- A Napkirály 10 legszebb műve