Rémisztő alakok járkálnak az Alpokban

Máté evangéliuma szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár, azaz a "háromkirályok" csillagjósok voltak. Királyuk keresésére indultak, akinek születését az égen megjelent csillag jelezte számukra. A csillag Betlehembe vezette őket, ahol megtalálták Máriát és Józsefet a Kisjézussal. A háromkirályok tömjént, aranyat és mirrhát vittek magukkal ajándékul. A háromféle ajándék számából következtettek később arra, hogy a királyok hárman voltak. Ma ismert nevük a VI. században bukkant fel először és a IX. században vált ismertté szerte a nép körében.

Manapság Sazburg tartomány egész területén háromkirályoknak öltözött gyerekek járnak énekelve házról házra január 6-a környékén. Harangot lóbálnak, az ajtó elött rövid mondókát adnak elő. Ezután a magukkal hozott fehér zsákokba kerülnek az ajándékok, csokoládé, narancs és az erre az alkalomra készített fánk, a Glöcklkrapfen. A „Glöckl” szó jelentése harangocska, erről nevezték el e jeles napot is: Glöckltag. Jó hírt hozó és újévet köszöntő énekükért cserébe pénzt gyűjtenek jótékony célra. Mielőtt elköszönnének, a "C + M + B" (Christus Mansionem Benedicat - Krisztus áldása legyen e házon) áldást írják fel krétával a házak, lakások bejárati ajtaja fölé. Este kezdődik az ún. Perchtenlauf. A prémálarcos vagy fából faragott maszkot viselő, bundakabátos vagy zubbonyos rémisztő perchtek, a pogány hiedelemvilágból fennmaradt alakok szimbolikusan már a telet kergetik.

Csengettyűsök (c) SalzburgerLand Tourismus, Fotograf: Eva-Maria Repolusk (Eva trifft.)

Fényhozó csengettyűsök

Egyes salzkammerguti, flachgaui, Enns-völgyi településeken és Salzburg városában a csengettyűsök csoportjai vonulnak fel január 5-én. A fehérbe öltözött férfiak magasba nyúló fejdíszt viselnek, övszíjukon harangokat és csengettyűket. Vezetőjük hosszú, csengettyűs botot visz. Művészi gonddal megépített, festett vagy színes papírral ragasztott fejdíszük a legérdekesebb: mindegyiknek más a formája és belsejükben gyertyák égnek. Színpompás, világító fejékükkel és fehér ruhájukkal fényt hoznak a sötét téli éjszakába és szerencsét az új évre.

A nyár és a tél párbeszéde a gollingi perchtek előadásában

A gollingi hagyományőrző csoport megjelenítette “perchtek” szerencsekívánatai január 5-én hangzanak fel a parasztházak előtt. A perchtek dobszó kísérte táncot járnak és szájhagyomány útján fennmaradt kis színjátékot adnak elő, melynek lényege a nyár és a tél vitája. A régi szokást 1996-ban elevenítették fel a gollingi lakosok és a turisták örömére.

A Rauris-völgy csőrös perchtjei

Január 5-e késő délutánján a csőrös perchtek járják a Rauris-völgyet, hogy megnézzék, rend és tisztaság uralkodik-e a parasztházakban és gazdaságokban. Hangos “madárhangon” hirdetik érkezésüket. Ha netán piszkot, rendetlenséget találnának valahol, bizony felhasítanák a lusta asszony hasát és beletömködnék a szemetet! Ennek jeléül hatalmas ollót hoznak magukkal, hátukon pedig kosarat cipelnek, hogy legyen hova tenni az ajándékokat is. Legjellemzőbb vonásuk mégis a félméteres gólyacsőr, amely óriás madárrá teszi hasonlatossá őket.

A szép és csúf pongaui perchtek

A “perchtek” január 6-i, háromkirály-napi nagyszabású és ünnepélyes felvonulását hol Gasteinben, hol St. Johannban, hol Bischofshofenben vagy Altenmarktban tartják. A rendkívül változatos külsejű jelmezesek két fő csoportot alkotnak. A „szép“ perchtek több elemből álló, magas fejdíszt viselnek, a „csúfak“ szarvakat és ijesztő maszkot. Mindkét csoportban megjelennek további figurák is, gyakran a mondavilág vagy a népi életforma jellegzetes alakjai. A néphit szerint a perchtek sokat tehetnek a föld termékenységéért és az év szerencsés kimeneteléért.

A pinzgaui “döngölők” tánca

Unkenben, Stuhlfeldenben és Zell am See-ben a „döngölők“ színpompás menete jár házról házra háromkirályok napján és hoz áldást, szerencsét az új évre. A „döngölők“ a szép perchtek közé tartoznak. A különleges népszokás legfontosabb eleme az ugrásokkal tarkított tánc, melyet a fogadószobában járnak el a döngölők. A tánc jelentését illetően megoszlanak a vélemények: összefüggésbe hozható a gabona betakarításával és kicséplésével, de a föld, a szántó „felébresztésével“ is. A döngölők csoportját muzsikusok, más szép perchtek, a Paprikajancsi és a népélet egyéb figurái kísérik.

Füstölővel a gonosz ellen

Egykor naponta ismétlődő szokás volt Salzburg tarományban a füstölés Tamás napja (dec.21.) és Háromkirályok között, a ó- és újesztendő közti tizenkét jeles napon. Ma már csak Szenteste, szilveszterkor és Háromkirályok napjának estéjén kerülnek elő a füstölő serpenyők. Ősrégi időkből eredő elképzelés szerint ezeken a napokon felerősödik a sötét hatalmak ereje, ellenük folyamodnak a füstöléshez. A szentelt ágak és fűszernövények, valamint a tömjén füstje a néphagyomány szerint kiűzi a sötétséget, megvédi a házat, az udvart, a csűrt és az istállót a gonosz erőktől.

Gyertyaszentelőkor véget ér a karácsonyi ünnepkör

Gyertyaszentelő napjával véget ér a karácsonyi időszak, leszedik az utolsó karácsonyfákat, a betlehemek visszakerülnek a padlásra. Régen ezen a napot szegődtek el új gazdához a falusi szolgálók. Az ünnepnap mai jelentőségét a gyertyák templomi megszentelése adja. A szentelt gyertyák meleg, tiszta fénye egyben az élet szimbóluma is.

(Nyitókép: A Rauris-völgy csőrös perchtjei (c) TVB Rauris/Florian Bachmeier)