Alarik vizigót király sírját és kincseit keresik

Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el.

A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát. A vizigótok kifosztották a templomokat és a római császárok sírjait is: a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket raboltak el, köztük azt a héber hétágú gyertyatartót (menóra), amelyet még Titus császár vitt el Rómába a jeruzsálemi templom 70-ben történt kifosztásakor. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó.

Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt. A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.

Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral.

Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.