Ma van a Bastille nap!

Az első világháború 1914. július 28-án tört ki, pontosan egy hónappal azután, hogy egy szerb diák, Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét.

Az európai hatalmak már évtizedek óta készültek a nagy erőpróbára, a szövetségi rendszer egyik oldalán a "központi hatalmak" (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia), velük szemben az antant (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) sorakoztak fel. A Monarchia Szerbiának küldött hadüzenete után egy héttel a nagyhatalmak már mind beléptek a háborúba, amelyet végül 1917-ben az Egyesült Államok beavatkozása döntött el. A központi hatalmak 1918 végén rákényszerültek a béke aláírására, a szétesőben lévő Osztrák-Magyar Monarchia részéről az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg, a németek november 11-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt.

A kortársak által nagy háborúnak nevezett világméretű katonai konfliktus során vetettek be először harckocsit és vegyi fegyvert. A háború nem korlátozódott Európára, összesen 38 ország vett részt benne, s több mint másfél milliárd embert érintett. A harcokban vagy azok következtében 10 millióan vesztették életüket, 20 millióan megsebesültek, felük rokkanttá vált, többségük 18-25 éves fiatal volt.

Az első világháború centenáriumról világszerte megemlékeznek. A rendezvények legfőbb helyszínei Franciaországban és Belgiumban, a legnagyobb és legvéresebb csaták helyszínein lesznek, de minden ország külön is emlékezik saját történelme szerint. A párizsi csúcsrendezvényre, a francia nemzeti ünnepen rendezett hagyományos katonai díszszemlére a Champs-Elysées sugárúton, a világháborúban érintett 72 nemzet képviselőjét hívták meg. (Július 14. a Bastille 1789-es lerombolásának, a francia forradalom kezdetének napja, amelynek idén 225. évfordulóját ünneplik.) Az első világháborús hivatalos franciaországi megemlékezések néhány héttel később, augusztus 3-án kezdődnek, azon a napon, amikor 1914-ben Németország hadat üzent Franciaországnak.