» Franciaország » Bourgogne-Franche-Comté » Burgundia
Cluny a bencés rendi Clunyi apátság körül alakult ki, melyet I. Vilmos, Aquitánia grófja alapított 910-ben. Az európai kulturális örökségi jegyzék részeként elsőként a clunyi apátság falán leplezték le az Európa kulturális öröksége emléktáblát.
A 10. században alapított kolostort háromszor építették át, a harmadik templom a kor legnagyobb keresztény temploma volt. Cluny a bencés rend reformjának központjává vált, fénykorában számos kolostor tartozott irányítása alá, fejlődésének csúcspontján több mint ezer kolostor tartozott hozzá.
A filiálék élén Cluny apátjának alárendelt perjelek álltak. A perjelek évente egyszer Clunyben találkoztak, ahol megvitatták az irányításuk alatt álló kolostorok ügyeit, és jelentést tettek tevékenységükről. Így szorosan összetartozó kolostorok szövetsége jött létre, ahol Cluny szerepe a világi hűbérurakéhoz volt hasonló: megillette az invesztitúra joga (tehát joga volt kinevezni a hozzá tartozó kolostorok vezetőit) és megillették a hűbérességre kötelezett kolostorok szolgáltatásai.
A középkorban Cluny egymást követő apátjai legtöbbször rendkívül tehetséges, előkelő származású, nemzetközileg is elismert államférfiak voltak. A kolostor fénykorát a 10. század első fele és a 12. század eleje között élte. Az apátok közül hármat szentté avattak Odót (927-942), Odilót (994-1049) és Hugót (1049-1109) Cluny második, ötödik és hatodik apátját. A szerzetesei közül négy pápa került ki: VII. Gergely, II. Orbán, II. Paszkál és V. Orbán pápák.
Cluny fontos szerepet játszott a Santiago de Compostelába vezető zarándoklatban is. A négy nagy santiagói zarándokút kiindulópontjai közül kettő, Vézelay és St. Gilles Clunyhez tartozó apátság volt. Ezenkívül a zarándokutak mellett található szálláshelyek egy része is Cluny birtokában volt.
A 12. század elején a kolostor hanyatlani kezdett, majd később Petrus Venerabilis apát (1122-1155) idejében újra felvirágzott. Halálával (1156) Cluny virágkora véget ért.
A 18. században épült a mai is látható kolostor.
Az apátság épületei egészen a francia forradalomig fennmaradtak, amikor a legnagyobb részét lebontották. A kolostori könyvtár kéziratainak egy részét 1790-ben az egyházellenes tömeg elégette.
1798-ban a kolostor körüli területet eladták, majd az épületet 1813-ig kőbányának használták a városban épülő házakhoz. A középkori templomépületből jelenleg csak a keresztház van meg a sarokfülkéken nyugvó kupolával, továbbá az egykori lépcsős elrendezésű hétrészes szentély négy külső apszisa, egy szentélykörüljáró a kápolnakoszorúval és egy nyugati torony. A napjainkra megmaradt épületrész az eredeti épületegyüttes kevesebb mint 10%-a. Ez a megmaradt rész 1901 óta védelem alatt áll.
Január 2 - március 31: 9.30-17.00
Április 1 - szeptember 30: 9.30-18.00
Július 1 - augusztus 31: 9.30-19.00
Október 1 - december 31: 9.30-17.00
9,50 euró/felnőtt.
25 év alatt ingyenes.
|
Értékeld te is!