Abbaye de Fontevraud / Fontevraud apátság

Ez volt az egyik első kettős kolostor, sikere után épül több is a világ többi részén a mintájára. Hogy ez az új modell milyen fontos hatással lett a nők XII. században megváltozott értékelésére, az új szemléletet jelképező Mária-kultuszra és az „udvari szerelem” idealizált nőképére, azt mi sem jellemzi jobban, mint hogy ide temetkezett Aquitániai Eleonóra, a trubadúrköltészet nagy patrónusa, a XII. század „grande dame”-ja is.

Az apátságot a 11. század végén Robert d'Abrissel bretagne-i prédikátor és teológus alapította. Különös módon együtt éltek benne szerzetesek és apácák, ráadásul mindig egy nő irányította. Az apátnők jelentős hatalommal bírtak, gyakran királyi vér csörgedezett ereikben és csak a pápa volt a felettesük. Volt idő, amikor az itt élő szerzetesek és apácák száma meghaladta a 2000-et, de egyes források szerint elérte az 5000 főt is.

Fontevraud négy kolostor együtteséből állt, a férfiak a falakon kívüli Szent János konventet lakták, a házfőnök az apátnő irányítása alatt állt. A többi háromban nők éltek, a Nagy Kolostorban kizárólag a "szüzek", akik feddhetetlen életet éltek, s az alapító akaratának megfelelően egy zárt, elmélkedő közösséget alkottak. A Magdolna konventet olyan "bűnbánó" lányok és házas asszonyok, özvegyek lakták, akik a világtól visszavonultan kívántak élni. A Szent-Lázár rendház pedig a betegeké és a leprásoké volt.

A királyi védelmet is élvező apátság története során kiváltságokat és adókedvezményeket kapott. Később e különleges állapot révén ragadt rá Fontevraud-ra a "királyi apátság" titulusa, amely hozzájárult az apátság arisztokratikus jellegének megerősödéséhez.

Fontevrauld-ban halt meg és itt is temették el Aquitániai Eleonórát 1204. április 1-én, férje, II. Henrik és fia, Oroszlánszívű Richárd (szíve a rouen-i katedrálisban van) mellé.

Sok és apátnő volt tagja az uralkodó családoknak, például Anjou Matilda, aki II. Henrik angol király nagynénje volt. A francia forradalom idején börtönként használták, több mint 2000 foglyot őriztek itt.

Fontevraud apátsága arról is híres, hogy itt nevelték a legnemesebb családok - Plantagenet, Valois, Bourbon - leánygyermekeit. De még őközülük is kiemelhető XV. Lajos király 4 leánya. 1738. június 6-án indult útnak Versailles-ból Viktória, Zsófia, Terézia és Lujza - öt, négy, kettő évesen, illetve 11 hónaposan - teljes bútorzattal és személyes holmival, hogy 13 napos utazás után érkezzen meg neveltetésük színhelyére, ahol fogadásuk alkalmából 230 terítékre volt szükség az asztalokon. A helyi arisztokrácia részvételével zajló ünnepséget tűzijáték zárta.

A lányok nehezen szokták meg a korábbi életvitelükhöz képest szerény körülményeket, mind megbetegedtek, a 17 hónapos Lujzát emiatt például sietve megkeresztelték. Mégis a hercegnők később szívesen emlékeztek vissza itteni neveltetésükre. 1744 őszén azonban a 8 éves Teréz meghalt, anélkül, hogy viszontlátta volna szüleit. 1747-ben a király ideküldte J. M. Nattier festőművészt, hogy portrét készítsen három lányáról. A lányok a királyi udvarba visszatérte után, XV. Lajos neveltetésük színvonalának elismeréseképpen minden általuk használt bútorzatot, textíliát stb. a kolostorra hagyott.

A francia forradalom után a fontevraud-i rendet eltörölték, és az apátság épületét Napóleon uralma idején állami börtönként használták, több mint 2000 foglyot őriztek itt. 1963-ig börtönként működött, a rabok - kiköltözésük előtt - helyreállították az épületeket eredeti rendeltetésüknek megfelelően. Napjainkban Fontevraud elsősorban turisztikai látványosság.

A templom, a kerengők, a konyhák, az ebédlő és a kertek révén páratlan bepillantást nyerhetünk a 12-18. századi szerzetesi életbe. Igazi különlegességnek számít az apátsági konyha, amely román kori építészet különleges, szinte egyedülálló példája. A nyolcszögletű konyha egy nagy központ toronnyal és kémények egész csoportjával rendelkezik. A ma is látható hat fülkében kemencék működtek, a tornyokban pedig húst és halat füstöltek.

Fontevraud Modern Művészeti Múzeuma

A modern művészeti múzeumban Martine és Léon Cligman privát gyűjteménye tekinthető meg, amely 900 alkotást tartalmaz a 19. és 20. századból. Köztük pl. Toulouse-Lautrec, Corot, Degas, Delacroix és Soutine képek, illetve Rodin és Germaine Richier szobrok.

Árak (2020):

Felnőtt: 11 Euró.
Gyerek (18 éves korig): 7,50 Euró.

Családi jegy: 28 euró (2 felnőtt és 5 gyerek)
8 éves kor alatt ingyenes.

Audioguide: 4, 50 Euró.
Gyerekeknek: francia, angol, német, holland
Felnőtteknek: francia, angol, német, holland, spanyol

Az apátságot körbe lehet járni egy játékkal is. A gyerekek kapnak egy iPadet, aminek segítségével a "boZZonokat" kell megkeresniük, és más feladatokat kell megoldaniuk. Elérhető franciául, angolul, németül, hollandul, spanyolul és olaszul, 4.50 Euróba kerül: