» Egyesült Királyság » Délnyugat-Anglia
Lenyűgöző partvonalak, gyönyörű tájak és Anglia leghidegebbnek tartott régiója: Cornwall Nagy-Britannia legnépszerűbb üdülőrégiója. Nem csoda, mert paradicsomi strandok, vad sziklák, buja rétek és rusztikus helyek szegélyezik.
Cornwall északi partja durvább, és különösen vonzza a szörfösöket. A part mentén mindenhol csodálatos túraútvonalak húzódnak, ahol egyik látványos panoráma követi a másikat. A legkiemelkedőbb a South West Coast Path, amely 1014 kilométeres hosszal az ország leghosszabb távolsági túraútvonala.
Dagály idején a szigetet kizárólag hajón lehet megközelíteni. A kastély építése 1135-ben kezdődött. A sziget a parttól
nagyjából 500 méterre található, Marazionból érhető el komphajókkal. Apály idején egy töltésúton is megközelíthető.
Nevét Szent Mihályról kapta, aki állítólag megjelent egy csoport halásznak 495-ben.
2020-ban új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum (NHM) ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik.
Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak más a vegyi összetétele.
Rumsey, a múzeum ásványtani gyűjteményének fő kurátora a felfedezés jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy Cornwallban a legtöbb új ásványt több mint száz éve fedezték fel, amikor a bányák még működtek, úgyhogy egy onnan származó új ásvány felfedezése már csak ezért is fantasztikus.
A bánya, ahonnan a kőzetminta a múzeumba került, 1790 és 1909 között működött, és mára már nyoma sem maradt. Rumsey szerint ezért is olyan fontos ez a kőzet, mivel "olyan mint egy kis időkapszula".
A kernowite kristályszerkezete hasonlít a lirokonitéra, de a kernowite alumínium helyett vasat tartalmaz, ami megváltoztatja a színét.
A londoni Természettudományi Múzeumban található a világ egyik legfontosabb és legteljesebb ásványgyűjteménye, amelyben mintegy 185 ezer fajta ásvány szerepel.
25,3 millió forintnak megfelelő összeg egy irodalmi értékkel bíró angliai strandért: ennyit fizetett egy vevő azért a 28 hektáros tengerparti területért, amely a közelben lévő világítótoronnyal együtt Virginia Woolfot is megihlette.
A legenda szerint a cornwalli Upton Towans strand és a közelben fekvő kis sziget inspirálta a világhírű írónőt A világítótorony című művének megírására. Bár a könyv maga Skóciában játszódik, az írónő gyerekkorában családjával sok nyarat töltött Cornwallban.
A homokdűnékkel tarkított partszakasz természetvédelmi terület.
Római-kori, a Kr. u. I. században épült erődre bukkantak Cornwallban - a régészek reményei szerint a lelet új adatokkal szolgálhat az adott történelmi korszakról.
A feltárások során cserépedényekre bukkantak, valamint egy kohóra, amely feltehetően a környéken található ércek olvasztására szolgálhatott.
Az Exeteri Egyetem régészei szerint a carlstocki ezüstbánya közelsége első ízben szolgálhat bizonyítékkal arra nézve, hogy a rómaiakat érdekelték Cornwall ásványi kincsei.
Alig-alig maradt fenn adat Cornwall római megszállásáról, így a felfedezés komoly előrelépést jelenthet az adott történelmi korszak megismerésében.
A régészek akkor kezdtek el érdeklődni a térség iránt, amikor középkori iratokban a carlstocki templom mellett lévő ősi várra történő utalásokat találtak, ahol "ezüstkohó működik".
A geofizikai vizsgálatok során egy olyan építmény vonalai rajzolódtak ki, amely igen hasonlatos volt a Lostwithelnél nemrég talált római-kori erődítményhez.
A feltárások kezdete után pedig hamarosan rábukkantak egy római-kori katonai védőárokra.
A rómaiak, miután meghódították a brit szigetet, csupán néhány évtizeden át tartózkodtak annak délnyugati részén, mielőtt Wales ellen indultak volna.
Cornwall területén eddig két római erődítményt tártak fel, s mindkettő ónbánya közelében található.
Rio de Janeiro felett a legkékebb az ég - derült ki egy vizsgálatnak hála, amely során a föld húsz pontján elemezték a fény spektrumát. A vizsgálat Anya Hohnbaum nevéhez fűződik: a 27 éves angol kutatónő 72 nap alatt kerülte meg a Földet, miközben a speciális, hordozható spektrométer segítségével elemezte a fényt. Minden egyes helyszínen azonos körülmények között folytak a mérések: a vizsgálatot helyi idő szerint pontban délelőtt tízkor kezdték úgy, hogy a készüléket a Nap felé fordították. Anya Hohnbaum az adatokat azonnal egy brit fizikai intézetnek továbbította, ahol meghatározták az adott hely színspektrumát.
A laboratóriumban a színspektrumot úgynevezett kolorimetriás koordinátákká alakították, amely azt mutatja, hogy mennyi vörös, zöld és kék fényt kell "mixelni", hogy kikeverjék az adott hely egének színárnyalatát.
Rio de Janeiro győzött. Az égkékségverseny ezüstérmese Új-Zéland, míg a harmadik helyezés az ausztrál Ayers Rocknak jutott. Alig valamivel csúszott le a bronzról az angliai Cornwall.
|
Értékeld te is!