Kutná Hora

Kutna Hora, a középkori cseh bányászváros Csehország kincsesládája. A Prágától keletre fekvő település a 13. században vált híressé, amikor területén ezüstre bukkantak. A középkorban a második legnagyobb cseh várossá nőtte ki magát, és pénzverdéi látták el ezüstérmékkel a királyságot.

Prágától mindössze 70 kilométerre, a Cseh Köztársaság egyik legszebb helye bújik meg nagy testvére árnyékában: Kutná Hora. Ez nem volt mindig így: a 14-15. századi fénykorában Kutná Hora, amely királyi pénzverdeként gazdagodott meg, komoly riválisa volt Prágának. Amikor azonban a 16. században az ezüstlelőhelyek lassan kimerültek, a város elvesztette pozícióját. Ennek ellenére 1996-ban az UNESCO felvette a cseh kisvárost a világörökségi listájára - mert az egykori gazdagság még mindig minden utcasarkon látható. Az óvárosban pompás kúriák, egy katedrális és egy kolostor tesznek nagy benyomást.

A ma 20 ezer lelket számláló város az építészet olyan gyöngyszemeivel büszkélkedhet, mint a XV. századi királyi palota vagy a ciszterciták kolostora.

Csontkápolna

A Csontkápolna a kelet-csehországi régió egyik leglátogatottabb nevezetessége. A kápolna a helyi Mindenszentek templomának része, és szinte minden belső berendezése emberi csontokból, a becslések szerint legalább 50 ezer elhunyt maradványaiból készült. Szakértői becslések szerint a kápolna négy piramisában és a falak mentén mintegy 50-60 ezer emberi koponya és mintegy 420-450 ezer egyéb emberi csont van elhelyezve. 

A Csontkápolna mai formája a 18. század elején jött létre, amikor a cisztercita rend kolostorához tartozó kápolnát felújították. 

Miután a kápolna a 19. században a magyar főúri családokkal is rokonságban álló Schwarzenberg család tulajdonába került, Frantisek Rint fafaragó elkészítette csontokból a cseh-német arisztokrata család címerpajzsát is, amely a kápolna egyik leglátványosabb eleme. A címer, a kereszt, a csillárok, a harang és több más csontból készült belső berendezés már átesett a restauráláson. 

A Csontkápolna alapjait a 14. század második felében rakták le, később az építményt bővítették. Szakértők valószínűsítik, hogy a felhasznált csontok egy része szintén a korábbi járványok idején meghalt emberekhez köthető.

Szent Borbála templom

Hatalmas és pazar gótikus templom, amelyet egy Kutna Hora alatti ezüstbánya vagyonából építettek.

A templomot valójában a bányászok védőszentjéről nevezték el, akinek folyamatos védelméről úgy vélték, hogy hozzájárul a város jólétéhez. Természetesen az ezüstbányászat volt az, ami a ma már alvó Kutna Horát a középkorban kiemelkedő cseh várossá tette.

Bár a templom építése 1388-ban kezdődött, a fejlesztés során számos alkalommal megszakadt. A megszakítás okai az évek során váltakoztak, többek között a 15. századi huszita háborúk harcai és az ezüstbányák csökkenő jövedelmezősége a 16. században. Ezen akadályok ellenére a templom végül 1905-ben készült el.

Mivel a templom építése több mint 500 évig tartott, az épületben több különböző építészeti stílus, köztük barokk és gótikus elemek is megtalálhatók. A templom egyes részei azonban meglehetősen modernek, beleértve a gyönyörű szecessziós ólomüveg ablakokat.

A templom díszes külseje vizuálisan is lenyűgöző, különösen a pompás repülő támpillérek és a jellegzetes sátor alakú tető teszi messziről felismerhetővé a nevezetességet.

A Szent Borbála templom talán legkülönlegesebb látványosságai a falakat díszítő, halvány, de még meglévő freskók, amelyek a bányászatot és a középkori Kutna Hora mindennapi életének más aspektusait ábrázolják.

Királyi Pénzverde

13 évnyi alapos felújítás után 2021-ben a látogatók egy teljesen új, „Királyi Pénzverde” elnevezésű kiállítással tapasztalhatják meg a középkor hangulatát.

Muzeum Alchymie (Alkímiai Múzeum)

Az alkímia múzeuma és egy alagsori laboratórium, mindez egy régi gótikus toronyépületben.

A Bölcsek Kövét keresve a szellemi megvilágosodásért: ez a célja Michal Pober alkimistának, aki a Kutna Horában, a Sankturinovsky-ház pincéjében található Muzeum Alchymie-t vezeti.

Ereszkedj le a sötét lépcsőn egy alagsori laboratóriumba, amely úgy néz ki, mint Snape irodájának és egy középiskolai tudományos kiállításnak a kombinációja, tele üstökkel, fiolákkal, bájitalokkal, posztertáblás magyarázatokkal és életnagyságú diorámákkal a működő alkímiáról.

Bár maga a múzeum is kuriózum, tele az alkímia történetével és gyakorlatával, az igazi gyöngyszem a múzeum kurátora, Michal Pober. Egy nyugodt napon Pober elkíséri a vendégeket a gótikus toronyba, ahol az istentisztelet és a rituálék zajlanak. Mögötte Kutna Hora kilátásával a város, az ország és saját maga történetét ismerteti az alkímiával kapcsolatban. Ő egyrészt Merlin, másrészt őrült tudós, harmadrészt bölcs professzor, aki szenvedélyes és eleven fátylat fon a miszticizmusról, a korai kémiáról és egy alkimista hercegről, amíg csak engedik.