Cheb

Érdemes megnézni a tizenegy 13. századi kereskedőházat, a Szent Miklós templomot és a Schiller-házat is, ahol Friedrich Schiller 1791-es idején itt lakott.

Cheb Csehország szudétanémet határvidékén fekszik, s a II. világháború előtt a helyi lakosok többsége németnek vallotta magát. A II. világháború után, a hírhedt Benes-dekrétumok alapján a németeket háborús bűnösnek nyilvánították és kitelepítették a korabeli Csehszlovákiából.

Wallensteint, a császár hadvezérét a harmincéves háborúban a városban gyilkolták meg 1634. február 25-én.

Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein, a harmincéves háború legkiemelkedőbb hadvezére 1583. szeptember 24-én született. Elszegényedett protestáns nemesi családból származott. Kalandvágyó természet lévén bekóborolta Európát, Magyarországon is harcolt a Bocskai-felkelés ellen. 1606-ban katolizált, elvett egy nem éppen szép, ám idős és gazdag özvegyet, ennek halála után egy még gazdagabb és még előkelőbb gróflányt, s Csehország egyik legmódosabb embere lett.

A harmincéves háború kitörésekor, 1618-ban a Habsburgok híve maradt, a felkelt morva rendek hadipénztárával Bécsbe szökött. A fehérhegyi csata után őt nevezték ki Csehország kormányzójának, hűségéért hatalmas birtokokra tett szert, s megkapta a Friedland hercege és a birodalmi herceg címet. Először 1621-ben a Morvaországba betörő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ellen vezetett önállóan hadat. 1625-ben saját költségén felállított sereggel sietett Ferdinánd császár segítségére, aki még abban az évben az összes császári haderő főparancsnokává is kinevezte. Wallenstein 1616-ban legyőzte a protestáns csapatokat, békére kényszerítette Bethlent, kiűzte a dánokat Sziléziából. 

Költségei fejében megkapta Sagen, majd 1629-ben Mecklenburg hercegségét is, ekkor állt pályája csúcsán. Ő lett a birodalmi hadiflotta, az Északi- és Balti-tenger generálisa, és kereskedelmi társaságot tervezett az angol-holland tengeri fölény letörésére, de ebből semmi sem lett, mert nem tudta elfoglalni Stralsundot, a két tenger közti szoros kulcsát.

A pályafutása csúcsára érkezett Wallensteinnek azonban szép számmal akadtak ellenségei saját táborában is. A német fejedelmek sérelmezték a birodalmi hadsereg létét, őt parvenünek tekintették, akinek hadai tönkretették birtokaikat, így a féltékeny császár a választófejedelmek nyomására 1630-ban elbocsátotta hivatalából. A sértett herceg jicini kastélyába vonult vissza és "titokzatos pompában" élte napjait.

Ferdinándnak azonban a svédek előrenyomulása és a Wallensteint felváltó Tilly halála miatt két év múlva ismét szüksége lett rá. Wallenstein néhány hét alatt felállított seregével kiűzte Csehországból a szászokat, Bajorországból és Frankföldről a svédeket, elfoglalta Szászországot, a lützeni csatában a svéd király is halva maradt a csatatéren. 1633-ban már szemmel láthatóan óvatosan vezette seregeit Brandenburgba; a háború mindenki számára elfogadható befejezését kereste, s tárgyalásokba bocsátkozott a svédekkel, franciákkal, szászokkal. Maga akart a birodalom békebírája lenni s a végén már valóban lázadást kezdett szervezni.

Titkos manővereinek híre kiszivárgott, a gyanakvó udvarban egy titkos tanács bűnösnek találta, a császár titkos pátensben menesztette, bár színleg még fővezérként levelezett vele. A fáradt, beteg és megalázott herceg kétezer megmaradt emberével Cheb városába ment, hogy kapcsolatba lépjen a szászokkal és svédekkel, itt gyilkolták meg 1634. február 25-én zsoldosai. Halála politikai gyilkosság és a legfelsőbb helyről elrendelt kivégzés volt, vagyonát gyilkosai közt osztották szét.

Wallenstein halálszobája

A szobát, ahol a harmincéves háború idején ír bérgyilkosok meggyilkolták a katolikus erők híres parancsnokát, számos eredeti holmijával rekonstruálták.

Ír katolikus merénylők 1634. február 25-én, az éjszaka közepén betörtek a hálószobájába, és egy rúddal felnyársalták, megölve a híres hadvezért.

A szobát, ahol Wallensteint megölték, először 1873-ban rekonstruálták korhű bútorokkal és számos személyes tárgyával, és ma is a városi múzeum részeként látható. Wallenstein preparált lova szintén a múzeum gyűjteményében található személyes tárgyak között van.

Wallenstein halotti szobája a Pachelbel-házban található, amely ma a Muzeum Cheb otthona. A múzeumban további információk találhatók Wallensteinről és a 30 éves háborúról, valamint a város történetét bemutató kiállítások.