Különleges reneszánsz túlélőkönyv bukkant fel Franciaországban

I. Ferenc király hóráskönyve történelmi szerzemény lenne a Louvre és Franciaország számára. Az összegből 5 millió eurót LVMH Moët Hennessy-Louis Vuitton alapítvány már állta, most a Louvre gyűjtést indított a hiányzó 1 millió euró összegyűjtésére.

A hóráskönyv (livre d'heures) a későközépkor legkedveltebb imádságos könyve volt. A hóráskönyv egyfajta breviárium, amely a nyilvános istentisztelet könyve. Alkotó elemei: a naptár, a zsoltárok, a himnuszok, a szentírásból, szentek életéből vagy az atyák írásaiból vett olvasmányok, a könyörgések. Szövegét maga az egyház állította össze és ellenőrizte. Átöleli az egyházi évet adventtől a pünkösd utáni utolsó vasárnapig. A nap régi beosztása szerint anyaga 8 kánoni órára, hórára van osztva. A hóráskönyv a breviárumhoz csatlakozik: átveszi az elejéről a naptárt és a függelékből a Szűz Mária zsolozsmáját, a bűnbánati zsoltárokat, a halotti officiumot. De sok tekintetben el is tér tőle: nem ismeri az év ünnepeinek sorozatát, nem ismeri a szentek, a vértanúk emléknapjait, a templomszentelés évfordulóját. Nincs kö­telező jellege: imádkozása az egyéni buzgalom, dolga és fokmérője. Nem a közösség számára, hanem a magánájtatosság számára készült. Összeállítói, másolói egyéni belátásuk szerint, szabadon választották meg alkotóelemeit, hagytak el egyes nekik nem tetsző szövegeket vagy iktattak be újakat. Az alkotóelemek e szabad variálása rengeteg változatot állít elő: amint nincs két egyforma katedrális, épp úgy nincs két egyforma hóráskönyv sem.

A későközépkortól ezek a kis imakönyvek mindennapi tárgyak voltak, sokszor rendkívül művészien díszítettek. Így I. Ferenc király most felbukkant hóráskönyve is a korabeli ötvösművészet csúcsa.  Ez a kis kézzel írott imakönyv (8,5 x 6,5 cm) tizenhat teljes oldalas festett illusztrációval és számos illuminált iniciáléval díszített.  A zománcozott aranykötésnek, a drágakő és karneol díszítésnek köszönhetően ékszerészeti szempontból is remekműnek számít.

A díszítésben megjelenő 1532-es évszám segített a pontos időbeni elhelyezésben. I. Ferenc unokahúga, Jeanne d'Albret (navarrai királynő, IV. Henrik, az első Bourbon király anyja) számára készíttette, aki a francia udvarban az ő irányítása alatt nevelkedett. Későbbi tulajdonosai közé tartozott IV. Henrik király és Mazarin bíboros.

I.Ferenc hóráskönyve mellett Valois-ház kincseiből még Bécsben található egy remekmű: a KHM Kincseskamrájában őrzik Benvenuto Cellini arany sótartóját.