Andalúzia: legendák, mítoszok, babona

Andalúzia nevezetességeit és látnivalóit - a córdobai mecsettől a granadai Alhambrán keresztül a sevillai katedrálisig - többmillió turista látogatja évente. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ezekhez a szent helyekhez milyen legendák, mítoszok, mágikus hitek és babonák fűződnek.

A córdobai mecsethez és katedrálishoz például az a babona kapcsolódik, hogy még véletlenül sem tanácsos rálépni a földre lógó harangkötelekre, mivel az egyik - nem tudni, melyik - az elővigyázatlan látogató azonnali halálát okozhatja. Legalábbis a város lakói így tartják.

A granadai Alhambra történetében legendák sokasága található. Az egyik szerint a palota kapujába vésett kéz egyre közeledik a kapuba vésett kulcshoz, és azon a napon, amikor eléri azt, az Alhambra összedől majd.

A sevillai katedrális - eredetileg minaret - egyik tornyát díszítő vízköpő fejről azt tartják, hogy valaha teljes alakot ábrázoló szobor volt, amelyet a sekrestyében őriztek. Mivel a megbabonázott szobor - amelyet a legenda szerint egy halott ember lelke lakott - állandóan sértegette, fenyegette a látogatókat, egy bátor sevillai levágta a fejét, és ebből készült a vízköpő szörny.

A katedrális harangtornyát díszítő szobor - a Giraldilla, amely tulajdonképpen Minerva istennő ábrázolása, és amelyet Cervantes "Sevilla cigánylányának" nevezett - egy bizonyos, Bartolomé Morel nevű szobrászmester műhelyében készült. Morel egyik segédje, aki féltékeny volt mestere sikerére, állítólag megátkozta a szobrot, és az emiatt többször súlyosan megrongálódott: 1584-ben és 1755-ben földrengés miatt, 1682-ben pedig szélrohamban. 1664-ben letört a szobor jobb karja, majd nemrég, 1980-ban egy villám eltorzította az arcát. Azóta poliészter kópia áll a helyén.

Ugyanezt a katedrálist díszíti az úgynevezett Ötsebű Krisztus vagy Rubin Krisztus szobra. Ez egy időben állítólag rubinköveket ejtett ki sebeiből, amelyekből egyébként állandóan vérzett. A rubinok árából a katedrális őrzői úgymond kolostort építettek. A szobor azonban a legenda szerint felhagyott a vérzéssel, egészen addig, amíg az egyik pap vissza nem helyezett az öt sebbe öt rubinkövet.

A sevillai Szent József karmelita kolostort Ávilai Szent Teréz alapította, és az épületben még ma is őrzik a szent köpenyét és saruját. A városban a múlt század végéig az volt a szokás, hogy a terhes asszonyok ellátogattak a kolostorba, és magukra vették Szent Teréz köpenyét, hogy így könyörögjenek a problémamentes terhesség és a könnyű szülés érdekében.

A néphit szerint az egyik ilyen látogató elmondta a kolostorban élő apácáknak, hogy méhében fogant gyermekének apja elhagyta őt, és nem hajlandó feleségül venni. Az apácák Szent Terézhez könyörögtek az asszony érdeklében, mire a férfi vissza is tért hozzá, és feleségül vette. Az ügy szerencsés kimenetelének másnapján a szentnek a kolostorban őrzött saruja poros volt és sáros - elevenítette fel a legendát a minap a spanyol televízió Andalúzia titkaival foglalkozó műsorában.

Andalúzia egyébként nem csak műemlékekben, hanem természeti szépségekben is gazdag. Itt van például a Donana nevű nemzeti park. Ennek neve állítólag Danán, illetve Anán nevéből származik, aki a ligurok természet-istennője volt. A parkban található Szűz Mária szobor lábánál a hold képe van kőbe vésve: itt a holdat is istennőként imádták. Ezt a szobrot egyébként a helyi, népi hagyományban előírtaknak megfelelően minden Pünkösdkor több millió zarándok keresi fel.