» Olaszország » Sicilia » Szicília
Agrigento az ókori görög Akragasz (latinul Agrigentum) város helyén fekszik. A i.e. 582-580 közötti időben alapították a Gela városából érkező görög telepesek. Akragasz gyorsan fejlődő város volt, és az ókori Görögország leggazdagabb és leghíresebb gyarmatává lett.
Róma i.e. 210-ben elfoglalta és a neve Agrigentum lett, lakói Julius Caesar halála után megkapták a római polgárjogot. A Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom része lett. 828-ban a szaracénok elfoglalták, a város új neve Kerkent lett. Ebből származik szicíliai elnevezése, a "Girgenti", amely 1927-ig maradt érvényben. Ekkor Mussolini úgy döntött, hogy a latin elnevezés olaszosított változatát teszi meg a város hivatalos nevévé.
Ma az egy főre jutó jövedelem alapján Agrigento Olaszország egyik legszegényebb városa.
Az ősi Akragasz nagy területen feküdt, egy részét még máig sem tárták fel. Az ősi város déli részén hét dór stílusban épült görög templom látható, amiket a Kr. E. 5. és 6. század között építettek. Néhány a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A terület 1997 óta a Világörökség része.
Két olyan épület maradt meg a legjobban, amelyeket Héra és Concordia istennőknek szenteltek. A Concordiának szentelt templom 597-ben keresztény templommá alakították át. A környező területet a korai keresztények katakombaként használták, a kriptákat a sziklákból vájták ki.
A többi templom már nincs ilyen jó állapotban, mivel számos földrengés rongálta meg őket, és köveiket is előszeretettel használták fel későbbi építkezésekhez. A legnagyobb közülük Zeusz temploma, amelyet a himérai csata (i.e. 480) emlékére állítottak, és a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartják. Annak ellenére, hogy használatban volt, láthatóan sohasem fejezték be, és a munkálatokat a karthágóiak i.e. 406-os inváziója után abbahagyták. A 18. században a templom maradványaiból sok követ elszállítottak és fölhasználtak Porto Empedocle kikötőjének építésénél is.
Héphaisztosz, Héraklész és Aszklépiosz tiszteletére is építettek templomokat. Démétérnek és Perszephonénak is van itt szentélye.
Számos egyéb hellén és római lelet is található a város környékén. Ezek között egy, a hellenisztikus kor előtti barlang Démétér temploma mellett helyezkedik el, a San Biagio temploma alatt.
A környéken feltártak egy görög-római települést is.
Agrigento városában található régészeti múzeumban állították ki az ókori város leleteit.
A kolosszális Atlasz-szobrot, amely évszázadokig az ókori romok között feküdt eltemetve, 20 éves kutatási és restaurálási projektet követően rekonstruálták, hogy elfoglalja méltó helyét a szicíliai Agrigento görög templomai között.
A Kr. e. 5. századból származó, 8 méter magas szobor egyike volt annak a közel 38 szobornak, amelyek a Zeusz-templomot díszítették, amelyet a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartanak, annak ellenére, hogy soha nem fejezték be.
Az Atlasz-szobor maradványait 1812-ben találta meg a brit Charles R. Cockerell, amikor a görög templom romjait próbálta meg feltárni. Cockerell később a szobor többi darabját is azonosította. Most egy 20 éves kutatómunka után rakták össze megint a szobrot, amit bárki megnézhet a szicíliai Agrigentóban található Templomok völgyében.
Agrigento arra készül, hogy 2025-ben Olaszország kulturális fővárosa legyen. A cél a kulturális gazdagság bemutatása, nem pedig a maffia örökségének bemutatása.
Szicíliába sok okból érdemes ellátogatni - az ételek, a borok, az Etna-hegy, a régészeti kincsek. A sziget ezekről szeretne ismert lenni, és nem a maffia szülőhelyeként, ahogyan azt általában gondolják. A cél az, hogy megszabaduljunk ettől az örökségtől, még akkor is, ha a maffia még mindig aktív: véget kell vetni a maffia dicsőítésének, különösen a vonatkozó motívumokkal ellátott szuvenírek - a felespoharaktól és az üvegnyitóktól a hűtőmágnesekig - árusításán keresztül.
Agrigento, a görögök által i. e. 582-ben alapított város, amely a sziget délkeleti részén található, és jövőre Olaszország kulturális fővárosa lesz, ennek megfelelő tilalmat akar bevezetni. Az Unesco világörökség részét képező helyszín rengeteg látnivalót kínál. A mai városközponttól délre fekvő Agrigento régészeti lelőhelyei Szicília legimpozánsabbjai közé tartoznak. Az azonos nevű völgyben található görög templomok, amelyek közül néhány még mindig nagyon jó állapotban van, az akkori görög város méretéről, hatalmáról és kulturális fénykoráról tanúskodnak.
Most, hogy a város a figyelem középpontjába került, a hatóságok igyekeznek fellépni a maffia dicsőítése ellen. Francesco Miccichè, Agrigento polgármestere egyértelmű üzenetként betiltotta a maffiához köthető tárgyakat árusító szuvenírboltokat.
Az Euronews szerint az olasz sajtónak nyilatkozva elmondta: „Tekintettel arra, hogy az ilyen termékek árusítása Agrigento területén megalázza a helyi közösséget, amely évek óta a törvényesség kultúrájának terjesztésén fáradozik, elrendelem a maffiát és a szervezett bűnözést dicsőítő vagy arra bármilyen módon utaló bármilyen típusú tárgy árusításának tilalmát”.
A rendőrség tehát felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze az agrigentói üzleteket. Az azonban nem világos, hogy a tilalmat be nem tartó kereskedőkre milyen magas bírságok várnak.
A gyönyörű olasz történelmi város a turisták egyik kedvence, Agrigento veszélybe kerülhet, ha továbbra is látogatókat fogad, mivel vízhálózata túlterhelt. Az elmúlt 30 év legnagyobb szárazságával néz szembe a település.
A város ráadásul 2025-ben Olaszország kulturális fővárosa címet is elnyerte, bár jelenleg olyan súlyos válsággal néz szembe, amelyen leginkább csak az segíthet, ha minél kevesebben látogatják.
A város Szicília délnyugati partján, egy dombtetőn fekszik, ami azt jelenti, hogy a helyiek számára sajnos nem ismeretlen a vízhiány. A vizet általában ciszternákban tárolják, a vízszállítást pedig tartályhajókkal oldják meg.
Az éghajlatváltozás és az elhúzódó szárazság azonban egyre inkább súlyosbította a helyzetet.
Ezenkívül Agrigento vízkészlete egy föld alatti vízvezetékrendszeren keresztül jut el a lakossághoz, amely a jelentések szerint már elöregedett, ráadásul szivárog is. És bár a hatóságok 2011 óta tárgyalnak a vízhálózat korszerűsítéséről, egyelőre nem történt előrelépés az ügyben.
2024 májusában az olasz kormány 20 millió eurót (8,2 milliárd forint) különített el víztartályhajók vásárlására és új kutak fúrására Szicíliában. A tervezett munkák mintegy 17 százaléka készült el júliusra.
A vízhiány Agrigento történelmi és kulturális helyszíneit is veszélyezteti. Például a Templomok Völgye is veszélybe kerülhet, vagy akár teljesen megváltozhat, ha a szárazság és a víz miatti vészhelyzet tovább folytatódik.
A vízhiány miatt egyes vállalkozások kénytelenek voltak bezárni, sok háztartás pedig a mosáshoz és főzéshez használt edényekben tárolja a vizet. Számos kis szálloda és vendégház is küzd azért, hogy képes legyen folyamatosan vizet biztosítani vendégeinek. Nyáron ez még rosszabb, mivel egyes szálláshelyek korlátozzák a foglalások számát, mivel nem tudják garantálni, hogy a vécét vagy a zuhanyzót tudják-e használni.
A szállodák vásárolhatnak pluszban vizet, de a kisebb szálláshelyeken nincs elegendő víztároló kapacitás, vagy eleve nem engedhetik meg maguknak, hogy megvásárolják.
Az egyik helyi, aki rövid távú bérbeadással foglalkozik, júniusban azt mondta egy helyi lapnak, hogy két víztartályt kellett telepítenie, mivel egy már nem elégítette ki az ingatlan vízszükségletét. Hozzátette, ha a helyzet a jelenlegi állapotában folytatódik, várhatóan lezárja és törölheti a már lefixált foglalásokat is.
A jelentések szerint a regionális hatóságok számos rövid és hosszú távú stratégiát vezettek be a nyomás enyhítésére, ideértve a használaton kívüli kutak újraaktiválását, gátak karbantartását és új sótalanító üzemek építését. A hatóságok azt is tervezik, hogy a közelmúltbeli kutatások alapján felszín alatti vízkészletek után kutatnak.
A nyár folyamán a lakosok kénytelenek voltak csökkenteni vízfogyasztásukat 45 százalékkal. Augusztusban a csalódott lakosok tiltakoztak az intézkedések ellen.
|
Értékeld te is!