Négylábú turisták mentése: egyre többször hívják a hegyi mentőket kutyák és eltévedt szarvasmarhák miatt

Az október 4-i Állatok Világnapja alkalmából Stájerország tartomány idén a stájer hegyi mentőszolgálatot tüntette ki Állatvédelmi Díjjal. Az alpesi mentőcsapatok már nem csak kirándulókat hoznak le épségben a hegyekről – egyre gyakrabban kell négylábú utasokért is bevethető tudást mozgósítani.

Santo, a mintegy 40 kilogrammos kutya kötélen lógva már a maga mögött hagyott veszélyt érzékeli – számára a mentési gyakorlat izgalmas kaland, a mentőknek viszont komoly fizikai megterhelést jelentő rutinfeladat. Norbert Pichler, a stájer hegyi mentőszolgálat lavina- és keresőkutya-egységének munkatársa elmondta: egyre többen viszik fel kutyájukat a hegyre, és ha a négylábú kísérő kígyómarást szenved, leesik, vagy egyszerűen lefullad és nem tud visszatérni az ösvényre, azonnal a mentőket hívják.

Az orf.at beszámolója szerint a bevetések azonban korántsem korlátozódnak a kutyákra. A stájer hegyekben legelésző szarvasmarhák is egyre sűrűbben szorulnak segítségre – és egy 500 kilogramm feletti állat kimentése egészen más kihívás elé állítja a mentőket, mint egy ember vagy egy kutya. A Tragöß-i hegyi mentőállomás csapata épp erre fejlesztett ki egy speciális megoldást: csigasorokból és tartószerkezetekből álló rendszerrel tudják a szarvasmarhákat – például iszapgödrökből – a lehető legkíméletesebb módon kiszabadítani. Ez a találékony módszer hozta el számukra az Állatvédelmi Díjat.

A szomszédos Stainach mentőállomásának tagjai is tanulnak a tragößi kollégáktól, hiszen az állatokkal való bánásmód komoly szakértelmet igényel. Hannes Machherndl, a stainachi egység munkatársa szerint a siker titka az, hogy az ember tudja, hogyan kell viselkedni: kell egy kis határozott fellépés – és persze a jutalomfalat, amivel szinte minden megoldható.

A hegyi mentők tehát lassan igazi "univerzális hegyimentők" lesznek: legyen szó emberről, kutyáról vagy éppen egy eltévedt tehénről, a stájer Alpokban mindig számíthat rájuk, aki bajba kerül – két lábon vagy négyen egyaránt. Ha hegyvidéki túrára indul a kutyájával, érdemes előre tájékozódni az adott terep nehézségi fokáról és a kutya fizikai korlátairól – egy jó döntés a tervezőasztalnál sok kellemetlenségtől kímélheti meg magukat és a mentőcsapatokat is.