Bécsben csökkentik az energiafelhasználást, mégsem fázik senki - több módszert is bevetnek

Összetartunk, hogy senki se fázzon – ez is lehetne a mottója Bécs energiatakarékossági tervének, amely a napokban készült el. Az osztrák fővárosban szisztematikus intézkedésekkel csökkentik az energiafelhasználást és még inkább felgyorsítják a megújuló energiahordozókra való átállást.

Az ukrajnai háború következményeként az Európai Bizottság az őszi-téli időszakban energiaválsággal számol, így már nyáron arra kérte a tagállamokat, hogy 2023. március 31-ig önkéntesen 15 százalékkal csökkentsék az energiafelhasználásukat.

Az osztrák főváros az elmúlt hetek során energiatakarékossági tervet dolgozott ki, hogy szisztematikusan csökkenteni tudja a város energiaigényét, illetve felgyorsítsa a megújuló energiahordozókra való átállást. „A járvány során beigazolódott, hogy a bécsieknek együtt minden nehézséget sikerül leküzdeniük. Így lesz ez most is. Összetartunk, hogy senkinek se kelljen fáznia” – mondta Michael Ludwig polgármester az energiatakarékossági terv elkészülte kapcsán.

Az intézkedések egyik fontos eleme, hogy tovább folytatják a közvilágítás cseréjét energiatakarékos LED-es lámpatestekre. Ez összesen 153 ezer világítótestet érint, a cserével 60 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A programba bevonják a mintegy 7.300 történelmi utcai lámpát is, illetve folyamatosan optimalizálják a közvilágítást. Ott, ahol kicsi a forgalom, 22 órától 75 százalékra csökkentik a közvilágítás fényerejét, 24 órától pedig 50 százalékra.

Folyamatosan figyelik és optimalizálják a Bécsi Városházához tartozó távhős épületek és hivatalok energiafelhasználását, amivel évente mintegy 330 ezer eurót tudnak megtakarítani.

Az új iskolaépületek kizárólag megújuló energiaforrásból fedezik az energiaszükségletüket: minden épületre telepítenek napelemeket és geotermikus energia adja a fűtés-hűtés alapját.

Mivel az osztrák főváros 2040-re klímasemleges szeretne lenni, évek óta arra törekszik, hogy függetlenné váljon a fosszilis energiahordozóktól. Az energiaválság miatt most még inkább felgyorsítják az átállást: 2022 és 2026 között 6,2 milliárd eurót fordítanak az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére. A hálózat stabilitásának növelésére például hárommilliárd eurót költenek. Az összes beruházás 91 százaléka közvetlenül hozzájárul majd a klímavédelemhez.

Az osztrák főváros energiavállalata, a Wien Energie például a közeljövőben mintegy 400 ezer háztartást állít át egyedi gázfűtésről alternatív fűtési módszerekre és tovább zöldíti a távfűtést is. Itt a jövőben a hulladékégetés mellett geotermiával és hőszivattyúkkal biztosítja a klímasemlegességet, illetve váltja ki egyre nagyobb arányban a földgázt.

Bécsben tovább folytatódik a napelem-offenzíva is: minden alkalmas tetőre és felületre napelem-rendszereket telepítenek. Hivatalok, önkormányzati épületek, iskolák, kórházak válhatnak így legalább részben függetlenné a földgáztól. A cél, hogy 2030-ra a mostani 50 MWp-ről 800 MWp-re növeljék a Bécsben található napelemrendszerek összkapacitását.  

(Címlapfotó: LED-es lámpatest Bécsben © PID / Christian Fürthner)