Már a vaskorban is laktak emberek a szlovén hegyvidéken

A leletekre a Bošinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak.

A régészek a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra a megállapításra jutottak, hogy már abban a korban is szarvasmarhákat legeltettek az 1750 méter tengerszint feletti magasságban.

A szlovén régészeti intézet szakemberei a megvizsgált faszénmintát a korai vaskorra, 2500-2700 évvel ezelőttre datálták.

Szlovénia legnagyobb és talán legszebb tava, a festői szépségű Bohinji-tó a Júliai-Alpok szívében egy hajdani gleccser vájta szépséges völgyben fekszik. A Bohinji-tó és környéke élénk bányászati és gazdálkodási központ volt abban a vaskorban, számos lelet mutat arra, hogy azóta folyamatosan lakott terület volt. Ebből az következik, hogy a Triglav 1778-as első, írásban dokumentált megmászása előtt is éltek már a térségben emberek.  

A hegyvidék már 3000 évvel ezelőtt lakott lehetett. Az ásatások előtt korábban nem tárták fel megfelelően a területet, ezért azt hitték, hogy a 14. század előtt, az első dokumentált források korszakáig nem éltek emberek a hegyekben.

(Fotó: Triglav Nemzeti Park. (c) flickr/Oleg Brovko)