Franciaországban több kiállítással emlékeznek meg Leonardo halálának 500. évfordulójáról

Louvre

Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából a Louvre-ban nemzetközi visszatekintő kiállítást rendeznek, amelyen bemutatják a művész Louvre tulajdonában lévő összes alkotását, - egy többek között az angol királynő birtokában lévő – 22 darabból álló rendkívüli gyűjteménnyel. Nagyméretű festmények, festészeti műalkotások, rajzok és szobrok kerülnek kiállításra. 

A Louvre kölcsön szeretette volna kérni Olaszországtól Leonardo néhány művét. Az olasz kormány pedig bele is egyezett, hogy az alkalomra átad a múzeumnak néhányat a polihisztor műveiből. De ez valószínűleg nem fog megtörténni, mert az olasz álláspont ma már úgy szól, Leonardo olasz, csak Franciaországban halt meg, ezért újratárgyalják az ügyet.

A nagyszabású Leonardo da Vinci-kiállítás kizárólag előzetes időpontfoglalással lesz látogató. Az intézmény rendkívüli érdeklődésre számít és elejét akarja venni a tömegnyomornak, amely akadályozná a művek megtekintését. Az előjegyzési kötelezettség minden látogatóra vonatkozik, azokra is, akik valamilyen jogcímen ingyenes belépésre jogosultak. Az online időpontfoglalás június 18-án indul, négy hónappal a kiállítás megnyitása előtt. 

Nem ez az első eset, hogy a Louvre kötelezővé teszi az előjegyezést, ilyen már érvényben volt a tavalyi Vermeer-kiállítás esetében is, de ilyen korán még sosem helyezték üzembe a foglalási rendszert. A Leonardo da Vinci-kiállítás az év egyik nagy művészeti eseményének számít Párizsban. 

Leonardo da Vinci a Musée du Louvre-ban - 2019. október 24. és 2020. február 24. között.

Clos Lucé

I. Ferenc meghívta Leonardo da Vinci-t, hogy Franciaországban dolgozzon. Egy mechanikus oroszlánszobor megépítésére kérte fel a művészt, és bár a projekt nem jutott tovább a vázlati fázisnál, a mester az országban maradt.

"Itt szabadon álmodhatsz, gondolkodhatsz, alkothatsz" így köszöntötte a király az olasz géniuszt 1516-ban, aki egy szamáron kelt át az Alpokon, magával hozva három festményét: a Mona Lisát, a Szűz és a Gyerek Szent Annával-t és a Keresztelő Szent Jánost, mely utóbbit a Clos Lucé-ben fejezett be. Leonardo évenként 1000 aranykoronát kapott, és a "Király Első Festője, Mérnöke és Építésze" címet kapta. I. Ferenc nagyon tisztelte szerette, olyannyira, hogy Apámnak szólította.

A művész ottléte alatt kastélyokat és csatornákat tervezett, növényeket és állatokat vetett papírra, és udvari ünnepeket rendezett. 1518-ban azzal kápráztatta el az uralkodót és körét, hogy egy színdarab bemutatásához az egész csillagos eget odavarázsolta bolygókkal és csillagképekkel együtt a színpad fölé.

„Leonardo da Vinci, tanítványai, az Úrvacsora és az I. Ferenc” c. kiállítás a Clos Lucé kastélyban.  

Amboise

Clos Lucé 500 méterre található a királyi Amboise kastélytól, egy alagút köti össze a kettőt.

Az Amboise kastély alapja egy középkori erőd volt, melyet VII. Károly és I. Ferenc alatt építettek át királyi rezidenciává. Itt halt meg Leonardo da Vinci 1519-ben - néhány történelmi verzió szerint jó barátja, a király karjai között. A kápolnában található a sírja.

A május 2-tól szeptember 2-ig a Château d'Amboise kiállítása a kastélyban eltemetett Leonardo da Vinci halálával kapcsolatos mítoszokkal foglalkozik.

Chantilly kastély

A reneszánsz mester halálának 500. évfordulója alkalmából 2019-ben Chantilly kastélyban is kiállítást rendeznek. A június 1-től október 6-ig nyitva tartó tárlaton a Párizstól északra fekvő Chantilly kastély Condé Múzeumban kiállítják az itt őrzött Meztelen Madonnát .

A kiállítást megelőzőn tudományos vizsgálatokat végeztek a festményen, megállapították, hogy a Chantilly kastély Meztelen Mona Lisája, amelyet 1862-ben vásárolt meg Aumale hercege, Orléans-i Henrik, Lajos-Fülöp király fia akkor valóságos vagyonnak számító 7000 frankért, és amelynek az eredete hosszú ideje vita tárgya volt, "valóban a mester műhelyében készült, annak lehetséges közreműködésével". A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy fentről balról alulra jobbra haladó szoros vonalkák vannak a rajzon, ahogyan a balkezesek rajzolnak. Márpedig Leonardo da Vinci a történelem egyik leghíresebb balkezese.  Mona Lisa és a „Meztelen Mona Lisa” kezei „teljesen egymásra illeszthetők”, amiből arra lehet következtetni, hogy a rajz a Mona Lisához készült, azaz 1503 után, amikor a festő a híres képet elkezdte festeni.

"A kiállításon szerepel valamennyi Meztelen Mona Lisa és az "utódok", azaz mintegy negyven műalkotás, amelyek közül hatot Leonardo da Vinci tanítványainak tulajdonítanak. A képeket több ország köz- és magángyűjteményeiből hozzák el, hogy "össze lehessen hasonlítani őket". A rajzzal együtt állítják ki azokat a képeket is, amelyeket feltehetően ennek a vázlatnak a segítségével készítettek, közöttük a szentpétervári Ermitázsban és a Leonardo da Vinci szülőfalujában lévő Museo Idealéban őrzött alkotásokat.