Őskori barlangrajzokra bukkantak Horvátországban

Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta: ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel - hangsúlyozta. 

Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című brit tudományos folyóiratban.

Bár a rajzok alig kivehetőek, azokat vörös okker festékkel festették a barlang falára. Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket és emberi alakokat ábrázolnak, valamint háromszögeket, amelyek nemiségre utalhattak. Egyes helyeken csak festékmaradványok vannak, pacák, alakzat nélkül, valószínűleg letörték a cseppköveket a barlangban és a törések helyét bemázolták vörös festékkel, valamilyen rituálé folytán - magyarázta a régész.

Komso szerint a barlangban nem élhetett sok ember, inkább kultuszhelyként szolgált. A Limi-csatornát mára elárasztotta a tenger, de abban az időben ez a terület egy folyóvölgy volt, tele vadállattal, amelyre az ősember vadászott - magyarázta. 

A barlang, amelyet most lezártak a látogatók előtt, egy régi legendáról híres: itt élt remete életet Szent Romuald Benedek-rendi szerzetes, akinek a nevéhez számos csodatétel fűződik. A barlang 105 méter hosszú, és a hiedelmek szerint a neandervölgyi emberek életéből fennmaradt maradványokat rejt, ezért számos régész kutatott már ott, hogy értékes leletre bukkanjon. 

A pulai szakember hozzátette: amint megtették a megfelelő lépéseket a terület védelmére, azon fognak dolgozni, hogy a nagyközönség számára is bemutassák azt a gazdagságot, amelyet a barlang magában őriz.