Ismerje meg Haydn császárhimnuszát!

Az osztrák zeneszerző 1797-ben megrendelésre komponálta a művet a Gott erhalte Franz, den Kaiser (Isten tartsa meg Ferenc császárt) kezdetű osztrák császárhimnusz szövegére. A himnusz részben az öt évvel korábban született Marseillaise-re reagál, melyet azzal a céllal írtak meg, hogy az osztrákok elleni háborúban bátorságra buzdítsák a francia katonákat. Az osztrák császárhimnusz szövege ugyanakkor az 1745-ben írt God save kezdetű angol himnuszén alapul, így a hazafiasság szempontját emeli ki a Marseillaise csatadaljellegével szemben - mindezeket korabeli képek, kiadványok, kották szemléltetik a kiállításon.

A politikai kontextus mellett az osztrák császárhimnusz másik fő érdekessége, hogy dallamát Haydn népzenei alapokból merítette. A tárlaton egy videoinstalláció mutatja be, milyen sok szöveggel és stílusban énekelték - különösen a haydni megformálás után - ugyanazt a dallamot: hallhatjuk horvát szerelmes népdalként, egy lengyel kórus előadásában és a német futballválogatott tagjaitól is, hiszen 1922 óta ez a német nemzeti himnusz dallama. De felbukkant a melódia egy Izlandon lakomázás közben énekelt nótában és több németországi diákénekben is.

Az osztrák császárhimnuszról szóló új kamaratárlat egy 2009-ben a kismartoni kastélyban nyílt átfogóbb kiállítás része, mely az 1761 és 1803 között muzsikusként, karmesterként és zeneszerzőként az Esterházy-udvar szolgálatában álló Joseph Haydnt mutatja be. A Haydn explozív - forradalmi idők zenéje című kiállítás alapkoncepciója, hogy túlmegy a korabeli nemesi portrék, patinás régi hangszerek és eredeti kották bemutatásán, és mindezt friss, kortárs művészeti keretbe helyezi.
A kismartoni Esterházy-kastély sárga barokk homlokzata, majd a klasszicista stílusú belső udvar után, a kiállítótérbe lépve Roy Lichtenstein tarka pop-art szőnyege, Franz West által készített kortárs tapéták és a fiatal osztrák képzőművész, Christoph Meier több színben világító neoncsövei fogadják a döbbent látogatót. Utóbbiak egy régi munkaasztalra helyezett állványon állnak: az installációval Meier Haydn A teremtés című oratóriumára reagált.

A császárhimnuszról szóló, most nyílt kamaratárlat is felvonultat kortárs művészeti reakciókat. A Thomas Hörl-Jakob Lena Knebl művészpáros a 18. században rendkívül kedvelt pásztorjelenetek kis porcelánfiguráit rendezte el modern stílusban, utalva arra, hogy a Haydn által a himnuszhoz felhasznált dallam is egy romantikus népdal volt. A korabeli nemesség - többek között Rousseau hatására - vonzódott a népies életformához: ha közelebbről megnézzük Hörl és Knebl szobrait, feltűnik, hogy valójában nem a nép szegény fiait és lányait jelenítik meg, hanem az őket utánzó előkelőket.

A Haydn életét és művészetét bemutató állandó kiállítás, valamint az évről-évre megújuló kamaratárlatok mellett a kismartoni Esterházy-kastély igazi könyvritkaságokat is őriz. A család könyvtárából a megszálló szovjet csapatok 1945-ben mintegy 1500 értékes kötetet hurcoltak el, ennek azonban nagy részét már visszaszolgáltatták, a legnagyobb, közel 1000 könyvből álló részlet éppen tavaly ősszel érkezett meg a kastélyba.

A könyvek nagyrészt a 16-17. századból származnak és a reformáció, majd az ellenreformáció korának vallási polémiáiról szólnak. A katolikus Esterházy család élénken érdeklődött a téma iránt, számos könyvben megtalálhatók a család tagjainak kézzel írott bejegyzései.

A gyűjtemény magyar történelem szempontjából legértékesebb könyve egy 1626-ban Bécsben nyomtatott Káldi-biblia, de megtalálhatók benne Luther 12 kötetes német Szentírás-fordításának egyes részei is, köztük az utolsó kötet, mely 1559-ben hagyta el a wittenbergi nyomdát.