© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Farsang Ausztriában
2010. október 1.
Ausztriában a téli ünnepkör utolsó része a farsang (Fasching), amikor bálok és vidám felvonulások váltják egymást. A farsangi mulatságok már évszázadok óta izgalmas látványosságnak számítanak.
Ausztriában a téli ünnepkör utolsó része a farsang (Fasching), amikor bálok és vidám felvonulások váltják egymást. A farsangi mulatságok már évszázadok óta izgalmas látványosságnak számítanak.
Az álarcos bálok a legnagyobb tömegeket Villachban, Imstben, Bregenzben, Kufsteinben, Wagrainban és Mauterndorfban mozgatják meg.
A farsangi mulatságok középpontjában – annak ellenére, hogy Ausztriában sokan kedvelik a telet – elsősorban a tavasz és a hideg évszak, átvitt értelemben pedig a jó és a rossz közötti küzdelem áll. Épp ezért vannak szép maskarások, úgynevezett „Schönperchten” és vannak gonosz maskarások, úgynevezett „Schiachperchten”. A gonoszak közé tartoznak például a boszorkányok, akikkel mindenhol találkozhatunk, a jók közé pedig többek között az aussee-i farsangból ismert „Flinserl”-ek, akik csillogó ezüstflitterekkel és gazdag díszítéssel ellátott kosztümjeikben a Comedia dell Arte Harlekinjére emlékeztetnek. A díszes „Flinserl”-ek általában húshagyókedden lefátyolozott arccal, csúcsos kalapokban és zenészek kíséretében vonulnak végig a településeken.
A jó és a rossz örök harca mellett a farsang természetesen a mulatozásról, felszabadult szórakozásról és az életörömről is szól. A karnevál rendkívüli időszaknak számít, ez mindig is így volt. A farsangi szokások nemhiába tartalmaznak számos elemet a népi kultúrából, az udvari álarcosbálokból, valamint kézművesek és céhek késő középkori és újkori bolondos ünnepeiből. A „bolond világhoz” hozzátartozott az erő- és hatalmi viszonyok megfordítása is.
A rendkívüli, őrült időszaknak természetesen vége is kell, hogy legyen. A számtalan bált és rendezvényt felvonultató farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A karneváli időszak vége előtt azonban még van két kiemelkedő időpont a naptárban, a „bolondos csütörtök” és a húshagyókedd, amely egyben a farsang lezárását is jelenti.
A farsangi időszak végét sok helyen egy spontán vagy szervezett keretek között zajló farsangtemetéssel vagy a farsangi bábu elégetésével ünneplik – szimbolikus módon vagy egy medvebábut temetnek el vagy egy szalmabábut égetnek el. Tirolban és Vorarlbergben a farsang a „szikravasárnappal”, a nagyböjt első vasárnapjával ér véget. Ekkor nagy máglyákat gyújtanak meg, egy boszorkánybábut égetnek el és égő fahasábokat görgetnek le a hegyoldalakon. A karnevált követően vége a felhőtlen mulatozásnak, hamvazószerdától, illetve szikravasárnaptól ugyanis a nagyböjt következik egészen húsvétig, legalábbis a mélyen vallásos katolikusok számára.
Farsang Villachban
Vidám gyülekezet farsang idején a farsangi céhek ülésezése. Ezeknek köszönheti Villach a „bolondok fellegvára” címet.
Az oklevelek szerint a villachi farsangot már a XIX. században is megrendezték, először 1867-ben került sor farsangi felvonulásra. Mai formáját csak a második világháború után nyerte el, 1955. február 19-ét tartják a ma ismeretes villachi farsang születésnapjának. Akkor került sor először egy – kereken 300 résztvevős – felvonulásra és farsanggal kapcsolatos ünneplésre a Dráva-menti város vendéglátóhelyein. Azóta is a „Lei lei“ kiáltás adja meg a jelet a hagyományos villachi farsangra, amely a szezon csúcspontja és a közönség vitathatatlan kedvence. A karintiai bohócok évről évre poénok és paródiák színes kavalkádjával adnak erőteljes életjelet magukról.
Farsang Imstben
Az Imsti farsang, a Schemenlauf nevű felvonulás a legnagyobb látványosság, 3-4 évenként kerül megrendezésre, a közbeső években egy szerényebb változatát láthatjuk. A menetben haladók többsége fa álarcot és óriási tarka, tükrös fejdíszt hord, a hasán és hátán nagy kolompok lógnak, amelyek minden lépésnél megszólalnak. Medvék, boszorkányok és más hagyományos rémalakok kísérik őket, alaposan ráijesztve a gyerekekre. A nyers tréfáktól és csínyektől sem menetes felvonulás órákon át tart.
Az imsti gyerekfarsangot, az “Imster Buabefasnacht“-ot mindig 2 évvel a híres Schemenlauf felvonulás után rendezik meg. Ekkor a 6 és 16 év közötti fiúk öltenek magukra maskarákat. A gyerekfarsang legalább olyan látványos, mint a híres Schemenlauf : a legutóbbi farsangon 400 gyerek vonult fel, a nézők száma pedig meghaladta a 15.000 főt!
Az álarcos bálok a legnagyobb tömegeket Villachban, Imstben, Bregenzben, Kufsteinben, Wagrainban és Mauterndorfban mozgatják meg.
A farsangi mulatságok középpontjában – annak ellenére, hogy Ausztriában sokan kedvelik a telet – elsősorban a tavasz és a hideg évszak, átvitt értelemben pedig a jó és a rossz közötti küzdelem áll. Épp ezért vannak szép maskarások, úgynevezett „Schönperchten” és vannak gonosz maskarások, úgynevezett „Schiachperchten”. A gonoszak közé tartoznak például a boszorkányok, akikkel mindenhol találkozhatunk, a jók közé pedig többek között az aussee-i farsangból ismert „Flinserl”-ek, akik csillogó ezüstflitterekkel és gazdag díszítéssel ellátott kosztümjeikben a Comedia dell Arte Harlekinjére emlékeztetnek. A díszes „Flinserl”-ek általában húshagyókedden lefátyolozott arccal, csúcsos kalapokban és zenészek kíséretében vonulnak végig a településeken.
A jó és a rossz örök harca mellett a farsang természetesen a mulatozásról, felszabadult szórakozásról és az életörömről is szól. A karnevál rendkívüli időszaknak számít, ez mindig is így volt. A farsangi szokások nemhiába tartalmaznak számos elemet a népi kultúrából, az udvari álarcosbálokból, valamint kézművesek és céhek késő középkori és újkori bolondos ünnepeiből. A „bolond világhoz” hozzátartozott az erő- és hatalmi viszonyok megfordítása is.
A rendkívüli, őrült időszaknak természetesen vége is kell, hogy legyen. A számtalan bált és rendezvényt felvonultató farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A karneváli időszak vége előtt azonban még van két kiemelkedő időpont a naptárban, a „bolondos csütörtök” és a húshagyókedd, amely egyben a farsang lezárását is jelenti.
A farsangi időszak végét sok helyen egy spontán vagy szervezett keretek között zajló farsangtemetéssel vagy a farsangi bábu elégetésével ünneplik – szimbolikus módon vagy egy medvebábut temetnek el vagy egy szalmabábut égetnek el. Tirolban és Vorarlbergben a farsang a „szikravasárnappal”, a nagyböjt első vasárnapjával ér véget. Ekkor nagy máglyákat gyújtanak meg, egy boszorkánybábut égetnek el és égő fahasábokat görgetnek le a hegyoldalakon. A karnevált követően vége a felhőtlen mulatozásnak, hamvazószerdától, illetve szikravasárnaptól ugyanis a nagyböjt következik egészen húsvétig, legalábbis a mélyen vallásos katolikusok számára.
Farsang Villachban
Vidám gyülekezet farsang idején a farsangi céhek ülésezése. Ezeknek köszönheti Villach a „bolondok fellegvára” címet.
Az oklevelek szerint a villachi farsangot már a XIX. században is megrendezték, először 1867-ben került sor farsangi felvonulásra. Mai formáját csak a második világháború után nyerte el, 1955. február 19-ét tartják a ma ismeretes villachi farsang születésnapjának. Akkor került sor először egy – kereken 300 résztvevős – felvonulásra és farsanggal kapcsolatos ünneplésre a Dráva-menti város vendéglátóhelyein. Azóta is a „Lei lei“ kiáltás adja meg a jelet a hagyományos villachi farsangra, amely a szezon csúcspontja és a közönség vitathatatlan kedvence. A karintiai bohócok évről évre poénok és paródiák színes kavalkádjával adnak erőteljes életjelet magukról.
Farsang Imstben
Az Imsti farsang, a Schemenlauf nevű felvonulás a legnagyobb látványosság, 3-4 évenként kerül megrendezésre, a közbeső években egy szerényebb változatát láthatjuk. A menetben haladók többsége fa álarcot és óriási tarka, tükrös fejdíszt hord, a hasán és hátán nagy kolompok lógnak, amelyek minden lépésnél megszólalnak. Medvék, boszorkányok és más hagyományos rémalakok kísérik őket, alaposan ráijesztve a gyerekekre. A nyers tréfáktól és csínyektől sem menetes felvonulás órákon át tart.
Az imsti gyerekfarsangot, az “Imster Buabefasnacht“-ot mindig 2 évvel a híres Schemenlauf felvonulás után rendezik meg. Ekkor a 6 és 16 év közötti fiúk öltenek magukra maskarákat. A gyerekfarsang legalább olyan látványos, mint a híres Schemenlauf : a legutóbbi farsangon 400 gyerek vonult fel, a nézők száma pedig meghaladta a 15.000 főt!
Hetedhét kereső:
Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!
- Egyszerű használat
- Megmutatja, mi van a közelben
- Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok
Népszerű
- Advent Hallstattban
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Friss információk 2024: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Idén is megépült a mesebeli Jégtemplom a Tátrában
- Graz adventi vásárai
- Bizarr látványosságok: A leghátborzongatóbb helyek Itáliában
- A kis jégkorszak leghíresebb festménye életre kelt
- Großglockner panorámaút ősszel is gyönyörű, ráadásul olcsóbb
- Leopoldifest: Hatalmas vursli és hordócsúszdázás Klosterneuburgban
- A Napkirály 10 legszebb műve