Neufchateau

A legszebb vallóniai tájékon, az Ardennek lábánál fekvő város nevéről ugyanis először egy 1199-ben írt okmányban esik szó, akkor még Novum castellum néven: mind az utóbbi latin kifejezés, mind a város mai neve új kastélyt jelent. Az okmányt Thierry, Mellier grófja írta alá.

Neufchateauban egyébként most már csupán a romjai találhatók meg annak a bizonyos kastélynak, mert az eredetit 1555-ben, II. Henrik francia király és V. Károly császár hadainak ütközetében lerombolták. A kastély tornya - a Griffon-torony - ma a városka legfőbb nevezetessége a hangulatos kis utcácskák mellett.

Neufchateau körzetében húzódott a Merovingok idejében a ma már csupán kicsiny faluvá apadt Longlier és Mellier királyi uradalma. Hosszabb időt töltöttek ott olyan uralkodók, mint Klotár, Kis Pipin és Nagy Károly.

Később a körzet egyházi tulajdonba került, majd a XVII. században megkezdődött gazdasági fellendülése. A korábbi agrárvárosból bányász-, majd kohászközpont lett, igazi felvirágzását azonban annak köszönhette, hogy a francia forradalom utáni időkben helyi közigazgatási központtá léptették elő.