Palais du Luxembourg

Az eredeti Luxembourg palotát az 1600-as évek első felében építették Medici Mária, XIII. Lajos anyja számára. Ma a francia Szenátus székhelye.

IV. Henrik halála után a megözvegyült Medici Mária lett a kormányzó, mivel fia, XIII. Lajos még túl fiatal volt. Meg akarta erősíteni pozícióját, ezért építtetett egy saját palotát, a firenzei Palazzo Pitti mintájára.

Szomszédos volt Francois de Luxembourg házához, melyet ma Petit Luxembourgnak hívnak. Itt lakik a francia szenátus elnöke.

Nagy gondot fordított a berendezésre, bár egy-két termen kívül ma már semmi sem maradt meg ebből. Az összegyűjtött festményei szét lettek szórva a világ múzeumaiban (nagyrészük a Louvre-ban).

A királyné a nyugati szárnyban lakott, ahová 24 eredeti Rubens képet akasztott ki. A keleti szárny fia számára volt fenntartva, ha látogatóba jött.

Több tulajdonos után, 1750-ben a palotából múzeum lett, Franciaországban elsőként, a Louvre előfutáraként (mely 1793 óta az) hetente két napot volt nyitva. Ekkoriban a Rubens képek, illetve Leonardo da Vincim Raffaello, Veronese, Tiziano, Poussin, Van Dyck és Rembrandt művei voltak kiállítva, mígnem azok át nem kerültek a Louvre-ba.

A francia forradalom után rövid ideig börtönként használták, majd a francia kormány és szenátus otthona után Napóleon első rezidenciájává vált, mint a Francia Köztársaság Első Konzulja.

Párizs német megszállása alatt (1940-1944) Hermann Göring a Luftwaffe franciaországi székhelyévé tette meg a palotát. 1946-ban itt tartották a Párizsi Béke Konferenciát.

1818-ban a múzeumot az "élő művészeknek” szentelték, vagy más szavakkal, kortárs festőknek. Többek közt David, Ingres és Delacroix képeit tekinthették meg. Az első impresszionista kiállítás egy nemzeti múzeumban is itt rendezték, Pissarro, Manet, Cézanne, Sisley, Monet és Renoir képeivel. Ezek ma a Musée d’Orsay-ban találhatók.

1937-ben azonban bezárták, miután a Palais de Tokyo-ban megnyílt a modern művészetek múzeuma.

Csak 1979-ben tárta ki újra kapuit a közönség előtt. A Kulturális Minisztérium Franciaország regionális örökségeit akarta itt bemutatni, ezért vidéki múzeumokból hozattak anyagokat.

2000 óta a Szenátus szabályozza teljes mértékben, hiszen ugyanabban a múzeum épületben ülésezik. Bár fő feladata a törvények elfogadása, a kormány ellenőrzése és a gazdasági előrejelzések, a kulturális örökségek fenntartsa és reklámozása is a dolguk.

A siker érdekében profikat fogadtak fel, hogy segítsék a Musée du Luxembourg fellendülését. Azóta Párizs egyik vezető múzeuma, a látogatók Botticelli, Raffaello, Tiziano, Arcimboldo, Veronese, Gauguin, Matisse, Vlaminck és Modigliani műveit élvezhetik.

2010-ben a Szenátus átadta a vezetését az RMN-Gpnek (Réunion des musées nationaux), a Grand Palais tulajdonosának, mely a világ egyik vezető kiállítás és rendezvény szervezője.

A kert 25 hektáros, szobrokkal, szökőkutakkal és tavakkal van díszítve.

1921-ben meglátogatta a múzeumot Ernest Hemmingway is.