Herman Potočnik Noordung Űrtechnológiai Központ

Építészeti szempontból is különleges élmény az egymásba illeszkedő gyűrűkből álló létesítmény meglátogatása a Maribortól délnyugatra fekvő Vitanje településen, Herman Potočnik Noordung, az űrkutatás első elméletírójának szülővárosában. Az I. világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia mérnökeként és katonatisztjeként tevékenykedő Potočnik az 1920-as évek közepétől a világűr meghódításának lehetőségeivel foglalkozott.

Az asztronautika szlovén úttörőjének is emléket állító, látványos Űrtechnológiai Múzeumban hat állandó kiállításon, igény szerint angol nyelvű vezetéseken és izgalmas, VR-szemüveges élményeken keresztül pillanthatunk be a Föld, a Hold, a Naprendszer, a világegyetem és az űrkutatás rejtelmeibe.

Kortársa volt az orosz Ciolkovszkijnak, később Werner von Braun német rakétatervező, az amerikai űrprogram későbbi atyja merített munkásságából és ihletett adott Stanley Kubricknak a 2001: Űrodüsszeia forgatókönyvéhez. Mégis csak most, születésének 115. évfordulóján kezdik saját hazájában is felfedezni Herman Potocnikot.

Potocnik 1928-ban jelentette meg Az űrutazások problémája: a rakéták motorja című munkáját. Von Braun a második világháború idején ennek alapján dolgozta ki hírhedt rakétáinak, a V1-nek és a V2-nek a tervét. De békésebb dolgok is születtek a szlovén mérnök írásaiból: Arthur C. Clarke, a 2001: Űrodüsszeia regényének írója is jól ismerte Potocnikot és tőle vette át a filmben futurista rajzolatú "Discovery" leírását.

Potocnik 1892-ben született a ma Horvátországban lévő Pulában. Élete nagy részét Bécsben töltötte, itt szerzett hadmérnöki diplomát a császári katonai akadémián. Az első világháborúban a Monarchia tisztje volt, 1919-ben szerelt le az osztrák hadseregből, miután tüdőbajt kapott. Akkor kezdte el elektromérnöki tanulmányait Bécsben és a rakétákra szakosodott. Egy évvel 36 esztendős korában bekövetkezett halála előtt adta ki könyvét, amelyben már egy, a Föld körül keringő, mesterséges gravitációval ellátott űrállomás gondolatát vetette fel. Ez az űrállomás elképzelései szerint napenergiát felhasználó elektromos cellákkal működött volna. Ez a módszer akkor még teljesen ismeretlen volt.

"Az űrutazást többi nem lehet lehetetlennek tekinteni az emberek számára, olyan problémákat vet fel csupán, amelyek megoldhatók" - írta Potocnik 33 évvel Jurij Gagarin űrutazása előtt.

Potocnik tiszteletére megnyitott múzeum Vitanjéban újrateremti a szlovén űrúttörő által a múlt század elején megálmodott űrobszervatórium légkörét. Van benne egy félkör alakú sötét szoba, ahol olyan tökéletes a csend, mintha az ember több százezer kilométerre lenne a Földtől. Az ablakokat olyan plazmatv-képernyők helyettesítik, amelyeken hang nélküli, feliratos interjúk láthatók Potocnik munkáját kommentáló űrhajósokkal.