Via Francigena

Egy gyalogos utazás Val d'Aosta legelőitől Piemont mezőgazdasági területein át, a Pó folyó vizétől Emilia-Romagna és Toszkána dombjain át egészen a közép-olaszországi tavakig és végül Rómáig: a Via Francigena mintegy 945 kilométer hosszúságú olaszországi szakasza nagyszerű módja annak, hogy újra kapcsolatba kerüljünk a természettel, de emellett első kézből fedezzük fel a helyi területek és közösségek történelmét, hagyományait és népi kultúráját.

A 11. század fordulóján számos zarándok utazott át Európán, akik Péter apostol római sírja felé vették az irányt, vagy még messzebbre, a Szentföldre, Jeruzsálembe mentek. A zarándoklatok gyakorlata olyannyira fontossá vált, hogy számos zarándokútvonal alakult ki, melyeket a zarándokok számára pihenőhelyet kínáló falvak és kolostorok tarkítottak. Ezek közül a "hit útjai" közül a Via Francigena volt a legfontosabb.

A "Francigena" kifejezés azt az utat vagy utakat jelöli, amelyek a "frankok földjéről" az Alpokon át Rómába vitték a zarándokokat (az Itáliába vezető bejárat a Nagy Szent Bernát-hágónál van). Eleinte a zarándokok főként az ókori Appiai úton és az ókori római konzuli utakon utaztak. Kr. u. 990 körül Sigeric érsek Canterburyből Rómába utazott, és útját egy útinaplóban dokumentálta, amelyben leírta útjának 80 szakaszát. Olyan részletesen és precízen írta le az utat, hogy az - szájhagyomány útján, mivel a nyomtatást még nem találták fel - hivatkozási pont lett a zarándokok többsége számára, akik az ő nyomdokaiba akartak lépni. Neki köszönhető, hogy a Via Francigena ilyen népszerű útvonallá vált.

A Via Francigena végül a fűszerek, a selyem és más, keletről Észak-Európába érkező áruk kereskedelmi útvonalává vált, amely Itálián keresztül vezetett. A következő évszázadokban elvesztette különlegességét, és átnevezték Via Romeára.

Napjainkban a Via Francigena, amely Valle d'Aosta, Piemont, Liguria, Emilia-Romagna, Toszkána és Lazio régiókon halad keresztül, az infrastruktúra és a támogató létesítmények hiánya ellenére újra népszerű a gyalogosok és a túrázók körében; a rendkívüli jubileumi évfordulóval még több zarándokot vonzhat.