» Olaszország » Lazio
A vatikáni nekropolisz körülbelül 5-12 méterrel a Szent Péter-bazilika alatt található. Bár sok éven át rejtve volt, az 1940-es években végzett ásatások feltárták a nekropolisz létezését.
A vatikáni nekropolisz eredete a feltételezések szerint az etruszkok idejére nyúlik vissza, amikor a halottakat a város falain túlra temették. Ebben az időszakban a törvény előírta, hogy az elhunyt holttestét a városon kívül temessék el.
A rómaiak idején a Vatikán területe Róma városának része lett. Caligula császár cirkuszt épített a nekropolisz mellett. A cirkuszt a rómaiak használták lóversenyekre és játékokra, valamint a keresztények kivégzésére. Hatalmas egyiptomi obeliszket emeltek a cirkusz közepén, amely ma a Szent Péter téren áll.
Naponta csak körülbelül 250 látogató léphet be a Nekropoliszba.
Valerii mauzóleum
A Valeriisíremlékként emlegetett pogány temetkezési helyet a Szent Péter-székesegyház alatt húzódó barlangokban található síremlékek közül a legnagyobbnak és legfényűzőbbnek tartanak.
A Valerii mauzóleum, a vatikáni bazilika alatt található római nekropolisz egyik legfontosabb műemléke
A Valeri-mauzóleumot a II. század második felében, Marcus Aurelius császár uralkodása idején egy nagy vagyonra szert tett, felszabadult rabszolgacsalád építette.
A több teremből és falmélyedésből álló temetkezési hely egyike a bazilika alatti barlangokban lévő 22 pogány síremléknek. Az előzetesen jelentkező turistáknak vezetett túrákon mutatják meg a barlangokat. Maga a Valeri-síremlék üveg mögül tekinthető meg, ugyanis a károsodások kivédésére temperált körülmények között tartják.
Az egykor szabad ég alatti sírhelyek fölé építette Constantin császár a IV. században az első bazilikát azon a helyen, amely Szent Péter sírját is őrizte. A katolikusok első pápájaként tisztelt Péter apostol sírja csupán néhány tucat méternyire fekszik a Valeri-tombától. Az apostol az első század keresztényüldözései során halt mártírhalált Rómában.
A Valeri-sírkamrák azért különös jelentőségűek, mert remek példáját adják a kor népszerű stukkódíszítésének. A falak reliefjein felvonul a család története, mindennapi élete. A fő istenalakok és egyéb pogány figurák ábrázolásából kitűnik mély vallásosságuk.
A barlangokba vezető túrák legfeljebb 15 fős csoportokban zajlanak. Évente mintegy 50 ezer látogató nézi meg a Vatikán alatti síremlékeket.
Az ókori temetőből eddig négyszáz sírt és nyolcvan kriptát ástak ki. Lovagok és kézművesek, szabadok és rabszolgák, gyerekek és matrónák nyugszanak évezredek óta a Vatikán dombja alatt. A nekropolisz eddig feltárt, mintegy ezer négyzetméteres területét szabadtéri múzeummá alakították át.
A földalatti sírok között és ezek felett áthaladó útvonalon lehet megcsodálni a sírok díszítését, a szarkofágokat, a szobrokat, a mozaikpadlókat, a freskókat, a kis mauzóleumokat. A turistákat a Vatikáni Múzeumtól induló buszok viszik a vatikáni kerten át a temetőhöz. A nekropolisz egy óra alatt járható be.
A Krisztus előtti 1. század és a Krisztus utáni 3. század - vagyis Augustus és Constantinus császársága - közötti sírok létezését 1534-ben fedezték fel a vatikáni Belvedere-bástya építésekor. A nekropolisz újabb részeit 1930-ban találták meg az akkori vatikáni építkezéseken.
1956-58 között, az első vatikáni parkoló kiásásakor és 1994-97-ben a többszintes vatikáni mélygarázs építésekor is római sírokba ütköztek.
"Ugyanannak a temetőnek a részeiről volt szó. Az, hogy a Vatikán alatt ókori nekropolisz húzódik, soha nem volt titok. A Szent Péter-bazilikát is Szent Péter római sírjára emelték. Az viszont meglepetésnek számít, hogy a nekropolisz a Vatikán egészét behálózza. A hamarosan látható sírok teljesen épségben megmaradtak"
- nyilatkozta Giandomenico Spinola, az 1997 óta tartó ásatást vezető régész.
A régészek amit csak lehet, a felszínre hoznak a római temetőből, de a nekropolisz nagy része örökre a lebonthatatlan vatikáni épületek alatt marad.
|
Értékeld te is!