» Olaszország » Umbria » Umbria
Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok, és a város bazilikájában, San Valentino sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.
Az olasz szerelmesek zarándokhelyének ilyenkor az umbriai Terni városa számít, ahol San Valentino (176-273) ereklyéit őrzik. A mártír püspökről azt tartja a legenda, hogy veszekedő szerelmeseket békített ki, valamint egy római keresztény lányt és egy pogány férfit is megesketett.
Az olaszországi Terni városában kedves hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok és a város bazilikájában a szerelmesek védőszentje, San Valentino - Szent Bálint - sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket. A mártírnak komoly postai forgalma is van: sokan levélben kérik közbenjárását a maguk, vagy hozzátartozóik szívügyeiben, s a bazilikát fenntartó szerzetesek rendre minden levélre válaszolnak.
Hiába kutatnánk azonban, ha arra szeretnénk választ kapni, hogy vajon San Valentino mit tett életében, amiért a szerelmesek védőszentje lett belőle. Már annak megállapítása is nehézséget okoz, hogy valójában egy, vagy két Bálint nevű szent van-e, s ha kettő, melyik az igazi, melynek maradványait őrzik Terniben.
A szent létezése egyes források szerint csak legenda. Más források szerint Szent Bálint történelmi tényekkel bizonyíthatóan létezett. Két ókeresztény vértanú is akad hasonló névvel, akik a III. században, a keresztényüldözések korát élő római birodalomban tűntek fel.
Az egyházi krónikák tehát két San Valentinót emlegetnek, az egyik állítólag római pap volt, a másik pedig Terni püspöke. Életútjukban, mártíromságukban azonban annyi a közös vonás, hogy joggal lehet feltételezni: egy és ugyanarról a személyről van szó. Mindketten a Krisztus utáni III. században haltak mártírhalált, mindkettőjüket azért fejezték le, mert gyógyító tevékenységüket meglehetős sikerrel kapcsolták össze a hittérítéssel és megvetéssel utasították vissza, hogy életük fejében a pogány isteneket bálványozzák.
Csak egyetlen dolog biztos: a középkor elején a bencések gondozták a szent tiszteletére Terniben épült bazilikát, s ők voltak azok, akik San Valentino kultuszát elterjesztették Franciaországban és Angliában. A szent aztán itt vált a szerelmesek patrónusává - a véletlen naptári egybeesés miatt.
Mindkét Szent Bálint egyházi ünnepe február 14-re esett, s az évnek ez a szakasza az, amikor a tél megkezdi visszavonulását a közelgő tavasz elől. A középkorban a népi hagyomány mind Angliában, mind Franciaországban azt tartotta, hogy a madarak éppen február 14-én kezdik meg nászukat, s hamarosan megszületett a népi mondás is: "San Valentino napján minden Valentino kiválasztja a maga Valentináját".
273-ban, 97 éves korában Szent Bálint Aurelianus császár parancsára Furius Placidus római katona keze által mártírhalált halt. Terni püspökévé 197-ben szentelték fel, amikor még csak 21 éves volt. Származását nem tudjuk biztosan, hogy Terniből vagy Rómából származott-e. Ami biztos és bizonyos, az az, hogy egész életében, felszentelésétől kezdve Terni püspöke volt. Az ókori terni szájhagyomány és történetírás szerint Terni szülötte volt.
Az olaszországi Terniben található Szent Valentin-bazilika (Basilica di San Valentino) február 14-e körül megfelelően fel van díszítve. Terni a „szerelmesek városa” néven stílszerűen a védőszentje, Valentin miatt.
A Basilica di San Valentino belseje megér egy látogatást, és különösen érdekes a régi orgona. A templomban található egy oltár is, amely állítólag Szent Valentin testét tartalmazza, amely állítólag 1618-ban került vissza a templomba, miután a katolikus egyház eltávolította, hogy lehetővé tegye a templom felújítását.
|
Értékeld te is!