Szent Márk tér

Napóleon "Európa legszebb szalonjának" nevezte a világhírű Szent Márk teret, amely a város számos látnivalóját rejti.

A Szent Márk tér egykor alig volt több egy kolostorkertnél, amelyet patak keresztezett. A 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér valóban egyedülálló. A tér kiképzését a bizánci stílusú Szent Márk-bazilika és a Dózse palota elhelyezkedése határozza meg.

A XVI. században a teret átépítették, hogy megfeleljen annak a képnek, amit a helybeliek a fényűzésről kialakítottak. Új könyvtár, pénzverde és hivatali épületek kerültek ide.

A Szent Márk tér Velence egyik legalacsonyabb pontja, így azt minden évben elárasztja a víz. Ezt nevezik Aqua Alta-nak.

2023-ban felújítják a Szent Márk teret

A Szent Márk tér burkolatát, amely a 2019-es árvízben megsérült, fokozatosan eltávolítják, felújítják, majd kicserélik.

Velencében 2023. február végén kezdődnek a Szent Márk tér burkolási munkálatai. A munkálatok körülbelül 14 hónapig tartanak majd. Kisebb mobil építkezéseket terveznek, amelyek a munka előrehaladtával előre fognak gördülni

A Szent Márk teret a munkálatok ideje alatt nem zárják le, a látogatók továbbra is bejuthatnak a térre.

A Szent Márk tér a 2019. novemberi nagy árvízben szenvedett károkat. 2019. november 13-án éjszaka Velencét katasztrofális szökőár sújtotta. A víz – a sirokkó szél által hajtva – ekkor 1,87 méterrel emelkedett a tengerszint fölé. Ez volt a legmagasabb szint az 1966-os pusztító árvíz óta, amikor 1,94 métert ért el.

Szent Márk - bazilika

A Szent Márk bazilika a bizánci építészet legeredetibb formában megőrzött emléke, de nem egyetlen kor építménye. A 11 századtól a köztársaság 1792-ben bekövetkezett bukásáig fejlődött és az évszázadok alatt minden kor rajta hagyta a nyomát. A San Marco bazilika, a dózse palotatemploma is volt, ahol a megválasztott dózse eskütétele után ünnepélyes megerősítést nyert. 

A jelenleg is látható székesegyházat 1063-ban kezdték el építeni. 1094-ben szentelték fel és Szent Márk ereklyéit márványszarkofágba helyezték a kripta középpontjában, a mai főoltár alatt.

A homlokzaton, a kapuk fölötti mozaikok Szent Márk ereklyéjének történetét elevenítik fel. A templomban mozaikképeket láthatunk az Ó- és Újszövetség történeteiből, a szentekről és Szent Márk életéből.

A bazilika főoltárán található a Pala d'Oro, az aranytábla, a világhírű ötvösmű, amely bizánci és velencei gótikus mesterek közös alkotása. A tábla két részből áll, egy 3,34 méter széles és 2,12 méter magas fatáblából és a ráhelyezett vastag aranyréteggel borított ezüstlapokból. A táblát 1927 igazgyönggyel és drágakővel, 255 zománcképpel és 39 kisméretű, szenteket ábrázoló mellszoborral díszítették. A Pala d'Oro 976-ban Konstantinápolyban készült.

A galérián alakították ki a bazilika múzeumát, a Museo di San Marcót, más néven a Museo Marcianót. Itt őrzik az eredeti bronzlovakat, melyeknek másolatai a templom homlokzatán láthatók. Az egyenként 897 kilós aranyozott szobrokat a konstantinápolyi hippodromból zsákmányolták a város 1204-es kifosztásakor.

A bazilika kincstárában 283 üvegből, aranyból, ezüstből és más értékes anyagból készült műkincset őriznek.

A karzatról teljes egészében áttekinthető a belső tér és kiléphetünk a loggiára, ahol megnézhetjük a híres bronzlovak másolatait, illetve Szent Márk Velencét szimbolizáló oroszlánját és gyönyörködhetünk a térre nyíló kilátásban.