Lipari-szigetek

Szicíliához több sziget és szigetcsoport is tartozik. Ezek egyike az északra fekvő, vulkanikus Lipari, másnéven Eoli-szigetcsoport a Tirrén-tengerben.

Szinte tökéletesnek nevezhető klímája és számos aktív vulkánja révén vált ismertté és népszerű turisztikai célponttá. Szicíliából és Olaszországból is könnyen megközelíthetők komppal vagy szárnyashajóval ezek az apró kis ékkövek, melyek az UNESCO Világörökségeinek sorába tartoznak.

A szigeteket Aeolus-ról, a szelek istenéről nevezték el. Lipari, Salina, Filicudi, Alicudi, Stromboli, Panarea és Vulcano gyönyörű tájakkal, vulkánokkal, várakkal, termálfürdőkkel és persze szebbnél szebb strandokkal várja az ide érkezőket. Nagyszerű strandjai miatt nyaranta tömegek szállják meg az Eoli-szigeteket.

Lipari

37 km2-es területével a csoport legnagyobb szigete. Történelmi szempontból is a legérdekesebb, de a turisták elsősorban lenyűgöző partjai miatt keresik fel. Régen az obszidián, a vulkáni üveg kereskedelmének központja volt, napjainkban a horzsakő kitermelése jelentős a vidékén. Központja Lipari, a hangulatos kisváros, ami egy normann korabeli templommal és egy régészeti múzeummal is büszkélkedhet. Központjában a várhegy, ahol az ősi akropolisz állt egykor. Ennek helyére épült a középkori vár a 13. században és az erőd a 16. században. Nagyjából 10 ezres népessége a májustól szeptemberig tartó szezonban megduplázódik.

Salina

A második legnagyobb sziget, mely nevét a dél-keleti csücskében fekvő kis sós tóról kapta. A helyiek az innen nyert sóval tartósították a halat és a kapribogyót. A Lipari-sziget tagjai közül Salina az egyetlen, ahol a felszínt növényzet borítja és a talaj alkalmas a művelésre, köszönhetően a számos forrásnak. Sokkal zöldebb és barátságosabb látványt nyújt, mint a többi sziget. Falvainak különlegességei az egyszintes, tetőteraszos házak és a gyönyörű szőlőlugasok. Partjainál, Lingua és Santa Marina Salina közelében kavicsos, Rinella mellett homokos strandokat találunk.

Vulcano

A rómaiak szerint ez a sziget volt a tűz istenének lakhelye. Valószínűleg, az i.e. 20 körül kitört Vulcano kitörése ihlette meg Vergiliust az Aeneisban, hogy leírja Vulcanus isten kovácsműhelyét.

Vulcano forró tavaszairól és kénes iszapfürdőiről híres, melyeket a kikötőből egy rövid sétával elérhetünk. Felmehetünk a kráterhez is, ahol megnézhetjük, hogy a forró gőz hogyan tör a felszínre. 6 kilométeres, 400 méter szintemelkedésű Nagy-kráter túrát, a kikötőből indulva bő 3 óra alatt kényelmesen teljesíthetjük. A vulkán tetején mindent beleng a kén jellegzetes szaga. A kráterperemről egészen fantasztikus kilátás nyílik a szigetek többi tagjára, főleg Liparira és a mögötte lévő Salinára.

A vulkán utoljára 1888-1890-ben tört ki, de az utóműködések jól megfigyelhetőek.

Vulcano két kiváló stranddal is büszkélkedhet. Ezek érdekessége, hogy az egyik sárga, a másik fekete homokkal borított.

Laghetto di Fanghi: iszapfürdőt vehetünk egy meleg (35-52 °C-os), kénes-agyagos iszaptóban. Az erősen kénes szagú, bugyogó, forró iszap jót tesz a fáradt tagoknak, a reumának. Büdös kénhidrogénes bőrünket a meleg vizű tengerben moshatjuk le, ahol a feltörő forró gázok jóvoltából gyógyvizes pezsgőfürdőben lehet részünk: azért ez is nagyszerű, természetes forró jakuzzi (acquacalda) a tengerben.

Spiaggia Sabbia Nera (Porto Ponente): egy kellemes fekete homokos strand.

A szigeten kb. 800 ember él, akiknek legfőbb bevétele a turizmusból származik.

Panarea

A sziget a Szicília északi partjainál fekvő Lipari-szigetekhez tartozik, és 3,4 négyzetkilométerével a szigetcsoport legkisebb lakott szigete. Fehérre meszelt házak, szűk sikátorok, virágzó oleanderek, citromfák, kaktuszok és a sziget szinte minden pontjáról fantasztikus kilátás nyílik a tengerre, ami Panarea különleges varázsát adja. A kis elektromos autók "taxiként" szolgálnak, és a turistákat és a helyieket a sziget egyik végéből a másikba viszik. Panarea gyalogosan is könnyen felfedezhető.

Szűk utcái nyaranta zsúfolt sugárutakká változnak, de még így is csendesebbnek tekinthető, mint a legfelkapottabb mediterrán üdülőhelyek. A gazdagok és híresek is szívesen töltik itt az idejüket, nem ritka, hogy a sziget csendjét magánhelikopterek zaja töri meg.

1948-ban tárták fel őskori faluját, ahol 23 ovális alakú kunyhót találtak az i.e. 14-13. századból. La Calcaraban az egykori görög telepesek nyomai láthatók az i.e. 5. századból. Egyik legszebb pontja a Cala Junco-öböl, melynek közelében található a Cala degli Zimmari strand, amit autóval is elérhetünk. Panarea legtöbb strandjára ugyanis kizárólag csónakkal lehet eljutni.

A nyüzsgés és a drága főszezoni árak elkerülése érdekében mindenképpen érdemes májusban, júniusban vagy szeptemberben ellátogatni Panareába.

Hogyan juthat el oda: Repüljön Szicíliába, és szálljon fel egy hidroplánra Milazzóból Panareába. Nápolyból rendszeres kompjáratok indulnak a Lipari-szigetekre is.

Stromboli

A Lipari-szigetek közt talán a legismertebb. A valamivel több mint 12 négyzetkilométeres Strombolit a hasonló nevű, 900 méter magas vulkán uralja. Stromboli a többi szigettől távol helyezkedik el és területét egyetlen vulkán uralja, amely egyike Olaszország négy működő vulkánjának. A világ egyik legaktívabb vulkánjáról van szó, amelynek kitöréseit Stromboli-típusú vulkánműködésnek nevezik. A helyiek különös viszonyt ápolnak ezzel a természeti képződménnyel. Megszemélyesítik és időről időre felmásznak hozzá, meglátogatják. Kétségkívül az egyik legszebb vulkán a világon.

Stromboli mély vizei nagyon kedveltek a búvárok körében. A szigeten két falu található, Stromboli és a sokkal kisebb Ginostra, ami még ma is egy csendes halászfalu, hiszen a turisták csak alig-alig látogatják. A két települést nem köti össze út, egyikből a másikba csónakkal lehet átmenni. Stromboli szigetét mindössze 350 ember lakja.

A legpusztítóbb kitörést Strombolin 1930-ban tapasztalták. A vulkán tevékenysége 2002 decemberében kisebb cunamit okozott a körülötte levő Tirrén-tengeren.

Alicudi

Ha a tenger végtelen nyugalmát, a csendet és az elhagyott strandokat keressük, itt jó helyen járunk. A sziget mindössze öt négyzetkilométeres, Szicíliától 2-3 óra hajóútra található.

A többi szigethez képest Alicudit nagyon kevés turista látogatja, ezért a természet uralma sértetlen a vidéken. Mindössze néhány szálloda, élelmiszerbolt, egy étterem és jelöletlen utak találhatók a szigeten, mely ennek is köszönheti báját. Néhány évvel ezelőtt még az áram sem volt bevezetve Alicudin, amit ma nagyrészt halászok és gazdálkodók laknak.

Alicudin már hatszor annyi a kecske, mint az ember. A polgármester 2024-ben kitalálta, hogy az állomány ritkításának az a leghumánusabb módja, ha adoptálhatóvá teszik az állatokat. 

Alicudi szigetén, ahol most már körülbelül hatszor annyi a kecske, mint az állandó lakos. Az egy alvó vulkán tövében élő, összesen száz fős népességet pedig egyre inkább zavarják az állatok, amelyek a meredek, sziklás magaslatokat elhagyva egyre gyakrabban szöknek be a lakott területekre.

Az egyébként turistalátványosságnak is számító kecskék kárt tesznek a kertekben, a telekhatárokat jelző kőfalakban és már a házakba is bemennek.

Filicudi

A sziget már az ókorban is lakott volt, ennek nyomait Rocca Ciauli, Montagnola, Capo Graziano és Monte Guardia környékén is láthatjuk. A Filicudi szigetén két falu található, Valdichiesa és Zucco Grande. A vad természet, a gyönyörű partok teszik a turisták által kedvelt úticéllá. Ha itt töltünk néhány napot, ne hagyjuk ki a sziget körül vezető hajókirándulásokat!

A Lipari-szigeteken 2014-ben "turistaadó" lépett életbe: minden, hajóval a szigetre érkező látogatónak a menetjegyen kívül egy euró belépődíjat is fizetnie kell.