Lateráni Bazilika Rómában - Szent Pál ereklyéje

A Lateráni bazilika volt az első keresztény bazilika Róma városfalain belül, miután Konstantin császár a 4. században elismerte a kereszténységet. A mai napig a pápa püspöki temploma, és a "Róma város és a világ összes egyházának anyja és feje" címet viseli.

A bazilika Szent Péter és Szent Pál ereklyéit őrzi, valamint II. Szilveszter pápa sírját. A sírt díszítő dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amelyen a pápa átadja Asztrik apátnak a Szent Istvánnak szánt koronát.

A Lateráni bazilika előtti tér

A Lateráni Bazilika (Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház) előtti nagy teret mintegy 10 ezer négyzetméteres területet zöldfelületekkel, szökőkutakkal és automata öntözőrendszerrel alakítták át a 2025-ös Szentév kezdetére.

A pápai püspöki templom előtti teret korábban részben térkővel és aszfalttal, részben fűvel borították. A városközpontban található nagy szabad teret gyakran használják politikai tüntetésekhez, május 1-jén pedig az olasz szakszervezetek védnöksége alatt nagyszabású koncertre.

Ornella Segnalini, a közmunkák vezetője bejelentette, hogy a tér az átalakítás után egy új városi tér lesz. A jövőben még jobban "betöltené a hit és a találkozás helyeként betöltött funkcióját".

Lateráni obeliszk

A Lateráni Obeliszk a Piazza di San Giovanni in Lateranón, az azonos nevű bazilika közelében található, és a világ legmagasabb egyiptomi eredetű obeliszkje. Vörös gránitból készült, és Asszuán környékéről származik. Magassága 32,18 méter, a kereszttel és a talapzattal együtt pedig eléri a 45,70 métert. Súlya 455 tonna. A kapitoliumi obeliszkek közül ez volt az utolsó, amelyet Rómába hoztak.

A III. és IV. Tutmózis idején felállított, a Kr. e. 15. századból származó lateráni obeliszk a legrégebbi római obeliszknek tekinthető.

Oldalai teljesen díszítettek, és a különböző feliratok között látható egy kép, amelyen a fáraó áldozatot mutat be az istenségnek. A többi véset arra emlékeztet, hogy díszítése 35 évnyi szakértő mesteremberek munkáját vette igénybe.

A grandiózus obeliszket Konstantin császár (Kr. u. 274-337) parancsára szállították a Nílus mentén egészen Alexandriáig. A császár halála (337) megszakította a Rómába való szállítást. A vállalkozást különböző viszontagságok után Konstantin fia, II. Konstantiusz 357-ben fejezte be. Az obeliszk egy erre az alkalomra épített hatalmas hajóval érkezett meg Ostia kikötőjébe, amelyet 300 evezős mozgatott. A Tiberis folyón egy óriási tutajon végighúzva, majd szilárd szekereken elhelyezve a Circus Maximusra érkezett, hogy a most a Piazza del Popolon álló, Augustus által 3 évszázaddal korábban Rómába hozott Flaminiai obeliszk mellett álljon.

Mivel ez volt az első nagy emlékmű, amelyet Rómában a kereszténység megerősítése után emeltek, hamarosan a római lakosság számára az új vallás győzelmének és a pogányság feletti felsőbbrendűségének szimbólumává vált.

Körülbelül egy évszázaddal később - talán egy támadás következtében - eldőlt, és csak a 16. században, V. Sixtus pápa parancsára, aki jutalmat is felajánlott annak, aki megtalálja, keresték, és végül hét méter mélyen, három részre törve találták meg a föld és sár alatt.

A pápa restauráltatta és felállíttatta a Laterán téren, a Piazza del Campidoglio téren elhelyezett Marcus Aurelius lovasszobor helyén.

Domenico Fontana építész 1588-ban restaurálta és új márvány talapzattal látta el. A tetején egy keresztet és a Peretti család címeres szimbólumait helyezte el, amelyeket négy oroszlán vesz körül, Ludovico del Duca munkája.

A lateráni obeliszket, amelyet egy gyönyörű 17. századi szökőkút díszít, 1588. augusztus 3-án avatták fel.

Látnivalók a közelben

A bazilikához közeli templomban található a 16. századi pápai gyóntató, Lászai János sírja, amelyen latinul a "Róma, mindannyiunk hazája" felirat olvasható.