Foligno

A szép városka arról híres, hogy itt nyomtatták ki először 1472. április 5-én az első példányt Dante Isteni Színjátékából. Egykor a kalandozó magyarok is jártak erre és romboltak.

Foligno eredeti neve Fulginiae, és már a rómaiak is laktak itt, valószínűleg az umbriaiak alapították az időszámításunk előtti 8. században. Sentium-i csatában i.e. 295-ben elfoglalták a rómaiak, akik a várost Fulginia istennő után nevezték el.

Hamarosan a környék székhelyévé vált és fontos kereskedelmi központ lett a Via Flaminia mentén. A Római Birodalom bukása után kezdett hanyatlani, miután 881-ben kifosztották a szaracénok, majd 915-ben és 924-ben éppen a magyarok rombolták le.

Foligno 1165-ben tért magához, köszönhetően Barbarossa Frigyesnek, mikor elnyerték tőle a szabad város rangot. Sokáig virágzott a gazdag Trinci családnak köszönhetően, de mikor az a pápai állam felé fordult, és megérkeztek a város alá IV. Jenő pápa seregei, kinyitotta nekik a kapuit, és lefejezték Corrado Trincit. A Palazzo Trinci a mai napig látogatható és lévén a család nagy műszerető, számos kép ki van állítva a gyűjteményükből.

Ezután egészen 1860-ig a pápai államhoz tartozott, két kisebb megszakítással: 1799-ben a Római Köztársaság, majd 1809-től 1814-ig az Olasz Királyság foglalták el. Végül 1860. szeptember 14-én a Savoyai seregek véglegesen az utóbbihoz csatolták.

1832-től 1997-ig számos nagyobb földrengést szenvedett el.

Fontos látványosságok közé tartozik a Palazzo Orfini reneszánsz palota, ahol az első nyomdát nyitotta meg Emiliano Orfini 1470-ben. Itt nyomtatta ki először Johann Neumeister, Gutenberg tanítványa 1472. április 5-én az első példányt Dante Isteni Színjátékából. Ez az Oratorio Nunziatellában van kiállítva, ahol Perugino híres festményét, a Krisztus megkeresztelését is megtekinthetjük.

Meg kell még említeni a Palazzo Comunalét, melyet a 13. század után több alkalommal is átépítettek. A 19. században érte el végleges formáját, neoklasszicista stílusban. Az óratorony azonban még mindig eredeti, 13. századi.

A dómban eredeti szobrok találhatók Bernini-től. A Palazzo Trinci-ben pedig eredeti 15. századi Fabriano freskók tekinthetők meg. Foligno legrégebbi temploma a Santa Maria Infra Portas, melyet a 11. században építettek.

A 15. században Foligno nagyon híres volt festő iskolájáról. Raffaello itt festette meg a Folignói Madonnát, mely ma a Vatikánban látható.

Helyi szent is van: Folignói Szent Angéla (1248-1309). Sokáig bűnös életet élt, megtérése egy földrengéshez kötődik, mikor során elveszítette családját. Ekkor Assissi Szent Ferenc egy látomásában buzdította, hogy gyónjon. Ez többször is megismétlődött zarándok útja során Assissi-be. Itt leprásokat gyógyított önfeláldozóan, látomásait gyóntatója, Arnaldo jegyezte fel.

Áprilisban és májusban természetesen rendeznek Dante tiszteletére fesztiválokat. Júniusban és szeptemberben fontos a Giostra della Quintana "lovagi torna", ahol a lovasoknak minél gyorsabban kell teljesíteni a távot, úgy hogy közben egy hosszú lándzsával meglökik a felállított bábukat. Maga a Quintana szó a római katonai táborokból jön, ahol a katonák lovagi tornákkal gyakorlatoztak. Érdekesség, hogy a 2013-as Tour de France felfedezettjét is Nairo Quintanának hívják.

Júliusban jazz fesztivált, szeptemberben pedig az év első napjának rendeznek ünnepséget.

Helyi ételek a risotto vagy spagetti fekete norcia szarvasgombával, a fojata (káposztás réteshez hasonlít), a töltött galamb, a trota Fario del Nera (pisztráng a Nera folyóból), a sanguinaccio (fekete puding disznóvérből, fehér borból, fűszerekből és narancsból), hasonló a miaccia (ami szintén vérből készült, de van benne kandírozott gyümölcs) és végül a rocciata (almás rétes dióval, fenyőmaggal, mazsolával és kakaóval).

Borok a Colli Martani (vörös, fehér, pezsgő), Rosso Montefalco és Sagrantino di Montefalco (vörös; változatai: Sagiovese és a csak itt kapható Sagrantino bor).