Az Etna (3370 m) Európa leghatalmasabb tűzhányója, nem messze Catania városától. Az Etna Szicília egyik fő turisztikai célpontja, évente több ezer látogatót vonz.
Mivel az Etna aktivitása laikusok számára teljesen kiszámíthatatlan, a szakértők határozottan azt tanácsolják, hogy tapasztalt vezető nélkül ne másszák meg a hegyet. Sokan azonban mégis megteszik, és eltévednek, ami a rendszeresen megfigyelhető kisebb kitöréseknél életveszélyes lehet.
Vulkánvezetéssel kísért túrák foglalhatók a környék szinte minden turisztikai információs irodájában vagy néhány szállodában. Mivel egy ilyen túra általában egy egész napot vesz igénybe (50 és 100 euró közötti összegbe kerül fejenként), nem hiányozhat a hegyi cipő, a megfelelő ruházat és a kellő mennyiségű élelem. 1900 és 2920 méteres magasság között az Etna-turisták felvonóval közlekedhetnek.
A vulkán termékeny lávatalajából származik a téli hónapokban Európa-szerte értékesített citrom és narancs nagy része. Emellett a mintegy 3323 méter magasan fekvő Etna hűvös őszi szelei és az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzet Olaszországban egyedülálló fehér- és vörösborokat termel.
Etna-kitörések az évszázadok során
Az Etna az évezredek és évszázadok során többször, földtörténeti léptékkel mérve viszonylag nagy rendszerességgel öntötte ki dühét környezetére. Az Etna ötszázezer évvel ezelőtt kezdett "öklendezni", de az emberiség krónikája csak időszámításunk előtt 396-ból jegyzett fel pusztító lávakitörést, amely egészen a tengerpartig lövellte a forró anyagot és a hamut. A történelem összesen mintegy kilencven ilyen jelenséget tart számon, de nem mindegyik volt pusztító hatású. A közeli Acireát és Cataniát is elérte az 1329-es kitörés. A legdrámaibb eset 1669-ben történt, amikor Catania nagy részét teljesen megsemmisítette a vulkán, a láva a tengerbe is bekerült, hat-hét kilomérerre benyúlva a parttól. Huszonnégy esztendővel később, 1693-ban ismét vérengzett a forró hegy, elpusztítva a környék lakosságának kétharmadát.
Később, 1886-ban a láva elérte Nicolosi város határát, 1928-ban pedig teljesen beborította Mascali várost. A Gemellaro vulkánmegfigyelő-állomást 1971-ben maga a megfigyelt törölte el a föld felszínéről. A legutóbbi idők leghevesebb kitörése 1983-ban volt, amikor Randazzo várost csak a csoda mentette meg a pusztulástól: a láva a lakott területtől mindössze ötszáz méterre torpant meg. A szakemberek ekkor alkalmaztak először robbanóanyagot a lávafolyam eltérítésére.
Etna a Földközi-tenger felé csúszik
A legújabb kutatások szerint Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik. Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába.
Az Open University geológusa nagy pontosságú GPS-hálózatot telepített a vulkán köré, amely milliméteres változásokat is képes észlelni a vulkanikus kúp formájában. 11 év adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hegy kelet-délkelet irányban mozog, Giarra tengerparti városa felé, amely 15 kilométerre van az Etnától. Egy enyhe, 1-3 fokos lejtőn csúszik, ami azért lehetséges, mert a vulkán laza, rugalmas üledékek fennsíkján terül el.
Az évi 14 milliméteres mozgás - ami 1,4 métert jelent száz év alatt - nagyon kicsinek tűnik. Ám a világ más térségeiben végzett geológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hasonló mozgást mutató kihunyt vulkánok hegyoldalaiban pusztító földcsuszamlások léphetnek fel.
Az ilyen jelenség nagyon ritka, és évszázadok, esetleg évezredek kellenek ahhoz, hogy kritikus helyzet alakuljon ki. Ráadásul semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Etnával ez fog történni.
Rekordmagasra nőtt az Etna
Magasabb lett a szicíliai Etna tűzhányó, mint bármikor, délkeleti krátere már 3357 méter - jelentette be 2021 nyarán a vulkánokat figyelemmel kísérő olasz tudományos intézet.
Hat hónapnyi vulkanikus tevékenység alatt tovább nőtt Európa legmagasabb működő tűzhányójának legfiatalabb és legaktívabb krátere - idézte a The Guardian online kiadása a szicíliai Cataniában lévő Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) közleményét.
Műholdfelvételek elemzésével és feldolgozásával megállapították, hogy a délkeleti kráter már sokkal magasabb, mint "bátyja", az északkeleti kráter, amelyik 40 éven át volt az Etna vitathatatlanul legkiemelkedőbb csúcsa - írták.
A 2021 február közepe óta történt nagyjából ötven hamu- és lávakitörés a tűhányó körvonalainak feltűnő átalakulásához vezetett.
Az északkeleti kráter 1981-ben érte el 3350 méteres rekordmagasságát, ám széleinek beomlása miatt 2018-ban már csak 3326 méter volt.
A szicíliai kormány júliusi becslése szerint eddig 300 ezer tonna hamut takarítottak el. A hamu károsítja a környező területek termését, belepi a települések utcáit, lassítja a forgalmat.
A vulkán
A szicíliai tűzhányó Montagnola-csúcsáról, 2250 méter tengerszint feletti magasságból a Bove-völgye úgy néz ki, mint egy
természetes amfiteátrum, amely összegyűjti a vulkán bőséges lávafolyamait. Derűs időben jól látszanak a szakadékok, a meredek sziklafalak, a felszín minden időjárás-marta kiszögelése.
Funivia dell'Etna
A hegy déli oldalán egy 2500 méteres tengerszint feletti magasságba közlekedő felvonó található.
Ferrovia Circumetnea
Ez a figyelemre méltó vonat egykor az Etna települések ingázó vonala volt. Bár ezt a magasztos célt soha nem érte el, mostanra újra felfedezték, mint turistavonatot, amely megkerüli az Etnát, és lehetővé teszi, hogy leszálljon és felfedezze a vulkánt körülvevő településeket, például Randazzo és Adrano. Néhány állomás látszólag a semmi közepén van, céljukat már régen elvesztette az idő, de nagyon hasznosak azok számára, akik az Etna vad, természetes részeit szeretnék felfedezni.
Túrák a Parco dell'Etna Természetvédelmi Parkban
1987 óta mintegy 58 000 hektárnyi területet alakítottak át természetvédelmi és regionális parkká az Etna körül. Itt kiterjedt olajfa-, pisztácia- és narancsfa-erdőkön keresztül túrázhat. Körülbelül 2000 méteres magasságig a túrázók élvezhetik a dús növényzetet, vegyes erdőkkel, szőlőültetvényekkel és gabonaföldekkel. A magasabb régiókban azonban csak színes boróka- és homoktövisbokrok nőnek. 2500 méter felett a talaj csak lávából és hamuból áll. Decembertől áprilisig hó is eshet itt.
Belépődíjat kell fizetni az Etna krátereinél
2025 októbere eleje óta öt eurót kell fizetniük a turistáknak, ha tennének egy sétát az Etna Silvestri-krátereinek környékén.
Az Etna, Európa legmagasabb, ma is aktív vulkánja mágikusan vonzza a látogatókat, különösen, amikor lávaszökőkutakat lövell a magasba. A turistáknak pedig október eleje óta fizetniük kell azért, hogy megközelíthessék a tűzhányó Silvestri-krátereit.
A vulkánra felvonót üzemeltető társaság 5 eurót kér egy 15 perces sétáért.
A Silvestri-kráterek az Etna 1892-es kitörése során keletkeztek, és népszerű kiindulópontjai a vulkántúráknak. Körülbelül 1900 méter magasan találhatók az Etna déli lejtőjén, és könnyebben megközelíthetőek, mint a csúcson lévő kráterek. A felvonóval 1923 méterről kb. 2500 méteres magasságig lehet feljutni, az út legkevesebb 30 euróba kerül.
A felvonót üzemeltető társaság azzal indokolja a belépődíj bevezetését, hogy a szeméthegyek és a turistáknak az a szokása, hogy naiv módon elmozdítják a köveket – például abból a célból, hogy szívecskéket rajzoljanak rájuk – kényszerítette őket arra, hogy szabályozzák a kráterekhez való hozzáférést.
A kráterek területe 1997 óta a Russo Morosoli-csoport tulajdonában áll, nem állami, nem is koncessziós terület, hanem magántulajdon, amit kötelességük megőrizni és védeni – hangsúlyozta a cég vezetése. A vállalat évek óta rendben tartja a kráterek környékét, a belépődíj a karbantartási és munkabérköltségeket, padok kihelyezését és információs brosúrák gyártását hivatott fedezni. A szicíliai látogatóktól nem kér belépődíjat a vállalat.
Értékeld te is!