Caracalla termái / Terme di Caracalla

A Római Birodalom második legnagyobb közfürdője 212 és 216 között épült, amikor Caracalla volt Róma császára. A 3. században egyszerre másfélezer embert tudott fogadni. A 6. század közepéig használták.

A fürdő eredetileg tizenegy hektáron helyezkedett el, a falak több emelet magasak voltak, a boltozatos mennyezetet pedig annyira elegánsnak tartották, hogy a kivitelezők a New York-i Penn Stationt is ennek mintájára díszítették.

A fürdőhöz egy frigidarium (hideg vizes), egy tepidarium (meleg vizes), egy caldarium (forró vizes fürdő), egy versenypálya méretű úszómedence, egy súlyemelésre, ökölvívásra, illetve birkózásra használt tornaterem, illetve egy görög és latin szövegeket tartalmazó helyiség is tartozott.

A hatalmas létesítményt 50 kemence fűtötte. A kemencékben naponta átlagosan tíz tonna fát használtak fel, a föld alatti raktárakban összesen körülbelül kétezer tonna fát tudtak tárolni.

A Caracalla császárról elnevezett építmény számtalan mozaikot, freskót, több száz szobrot és az ókori Róma néhány kiváló műkincsét is rejtette - ezek közül az egyik leghíresebb a monumentális Farnese-bika szobor, amelyet a 2. században egyetlen márványdarabból faragtak ki. A szoborcsoport ma már a nápolyi régészeti múzeumban látható, s csupán néhány, delfint és más tengeri élőlényt ábrázoló mozaik emlékeztet a fürdő művészi gazdagságára.

A fürdő 537-ig-ig üzemelt, amikor Róma ostroma alatt a gót támadók elvágták a vízvezetéket, hogy így is kényszerítsék a rómaiakat a város feladására. Innentől kezdve a fürdők elvesztették jelentőségüket, aminek oka nemcsak a vízhiány volt, hanem az is, hogy a fürdő viszonylag távol helyezkedett el a városközponttól, így a lakosság félve a gót támadóktól nem látogatta.

Caracalla római császár (211-217 uralkodott) nevét a katonák csuklyás köpenyéről a caracalláról kapta, ugyanis ezt a ruhadarabot Marcus Aurelius Antonius, a későbbi Caracalla császár reformálta meg. Ő maga is állandóan viselte a bokáig érő katonaköpenyt, erről kapta a gúnynevét.

Mindenesetre az általa teremtett divat tartósnak bizonyult, még évszázadokkal később is hordták a caracallát.

Caracalla 211-ben minden szabad, a birodalom határain belül élő embernek megadta a római polgárjogot. Tettét nem a liberalizmus nemes szándéka vezette, csupán az adókból befolyó jövedelmeket szerette volna megnövelni. A római polgárjoggal jövő megtiszteltetés mellett járó megemelkedett adó sokaknak nem tetszett, s egyikük ezt a császár tudtára adta. A személyes testőrségéből származó merénylő szíven szúrta az éppen az út mellett vizelő Caracalla császárt.

Látogatás

A modern technikának köszönhetően életre keltek a Caracalla uralkodó által a harmadik században épített fürdőkomplexum termei. A hajdan csodálatos fürdő ma már csak egy üres rom, melynek pompás márvány borítását és egyéb díszeit elhordták a vizigótok és az egymást követő pápák. Végül 2017 decemberében – Olaszországban először – a régészeti lelőhelyen VR szemüvegeket kaptak a látogatók a belépőjegy mellé. Így ma a fürdőkomplexum minden terme virtuális felújításon esik át, amint felveszik a szemüvegeket. Láthatják a színpompás mozaikokat, a kecses szobrokat és minden apró dekoratív elemet.

Belépő: 18 éven aluliaknak és 65 éven felülieknek ingyenes.

1500 év után visszatért a víz a Caracalla-fürdőbe

Az ókori fürdőhely új tükörmedencét telepített.

A római Caracalla-fürdők egy olyan medencét avattak fel, amelynek vize 1800 évvel az ókori fürdőkomplexum második századi építése után visszatükrözi annak romjait.

A nagyméretű, téglalap alakú medence, amelynek címe Lo Specchio, azaz "A tükör", az ókori és a kortárs harmonikus összjátékát hivatott kiemelni.

Az installáció 20 víz alámerített vízsugárral és reflektorokkal rendelkezik, amelyek együttesen fényjátékot hoznak létre, és az ókori fürdők gőzét idézik.

A 42 x 32 méteres medencét a milánói Hannes Peer építész tervezte Paolo Bornello építésszel együttműködve, és a víz fölött egy színpadot alakítottak ki, amely klasszikus zenei koncertek vagy színházi és táncelőadások megrendezésére alkalmas.

Caracalla fürdői

A római közfürdők vagy thermae-k kiterjedt komplexuma a feltételezések szerint Kr. u. 212 és 216 között, Septimius Severus és Caracalla császárok uralkodása alatt épült.

A fürdők egészen a hatodik századig működtek, mielőtt használaton kívülre kerültek, és a 847-es földrengés során jelentős károkat szenvedtek.

A helyszínen földalatti terek labirintusa található, köztük egy tornaterem, öltözők, frigidarium, tepidarium és caldarium, amelyek romjai ma is látogathatók.

A Caracalla-fürdőben a római operaház nyári programjának részeként szabadtéri opera-, tánc- és koncertműsorokat rendeznek, valamint kiállításoknak és kortárs művészeti installációknak ad otthont.