Belluno

Bellunót 1999-ben megválasztották az év alpesi városának. Az elmúlt tízévben többször lett első a legjobb ökoszisztémájú olasz székhelyek közt.

Belluno Észak-Olaszországban található az azonos nevű megyében, Veneto tartományban, 100 kilométerre Velencétől.

A Piave és az Ardo folyók mentén fekszik, északról a Dolomitok Schiara nevű hegylánca határolja, délről az Alpok csúcsai választjál el a Venetói-síkságtól.

A város nevét a kelta "belo-dunum" szóról kapta, ami pompás dombot jelent. A területet ekkoriban főleg a venétek lakták, egy erős kelta kisebbséggel kiegészülve, azonban mikor a Rómaiak elérték az Alpokat, a kelták elvándoroltak. A megmaradt lakosság kétszer is szövetlezett Rómával: egyszer a gallok ellen, egyszer a második pun háborúban Hannibál ellen.

A várost i.e. 220-200 körül alapították római befolyásra a jó stratégiai helyzete és gazdag vas és réz lelőhelyei miatt. Julius Caesar alatt római municípium lett, egy papria nevű római törzs által lakva, mely egyike volt annak a 35 törzsnek, kik rendelkeztek római állampolgársággal.

A Nyugat Római Birodalom bukása után a lombardok uralták a 6. században, majd a Karolingok a 8.-ban, sőt pár évig bizánci kézen is volt. Ebben az időszakban találtak a híres Belluno-i kincset, amely ma a British Museum-ban található.

Egy rövid ideig az Ezzelino, Visconti, Da Carrara és Scaligeri családok háborúztak érte, majd 1404-ben a Velencei Köztársaság része lett 1797-ig. A köztársáság bukása után az osztrákoké lett, amíg az Olasz Királysághoz nem csatolták 1866-ban.

A decemberi karácsonyi vásár az óriási hegycsúcsokkal és feldíszített házikókkal varázslatos légkört varázsol a városkának. Nyáron természetesen tartanak Paliót, mikor mind a négy kerület versenybe száll. A számtalan hajtűkanyaron, mely a Dolomitokba vezett természetesen oldtimer versenyeket is rendeznek, ilyenkor az utakat ellepik a régi autók.

A Nevegal síterepet a közeli Cortina d'Ampezzo-i téli olimpiára építették, azóta töretlen népszerűségnek örvend.

Az itteni konyha alapja a sajt, a sonka és a polenta. Hagyományos ételek a Risotto Lamonese, a rizottó babbal, a kodinzon, egy aszalt almából készült lekvár, a casonzei (ravioli tökös-ricottás vagy spárgás-spenótos töltelékkel), és a figadet (májas kolbász mazsolával). Helyi bor a Piave (vörös, fehér) és sör a Pedavena.