» Olaszország » Veneto
1369-től haláláig a Padova melletti Arquá (ma Arquá Petrarca) falucskában élt. Lánya és két unokája viselte itt gondját, s a költő Homéroszt fordítgatott, Boccaccio-novellákat olvasgatott, hosszas levelezésbe is bonyolódott az íróval, akinek olykor pénzt is küldött. A hetvenedik születésnapja előtt egy vagy két nappal, 1374. július 18-án, más források szerint 19-én érte a halál íróasztalánál, fejét egy Vergilius-kötetre hajtva. Végrendeletében veje mellett Boccaccióra hagyott jelentősebb összeget, hogy az író bundát vegyen rajta.
A költő lakhelye elmerül a zöldben, az ő maga által ápolt kertekkel, amelyet Padova főura, Francesco il Vecchio da Carrara ajándékozott neki. Petrarca 1369-tól 1374-ig lakott benne, megnagyobbította és felújította. A hely sejtelmessége az elhivatottságában rejlik, mint ahogyan az előtte elterülő falvacskáé is, melyet szintén csodált a költő.
Petrarca 1374. július 19-én halt meg és a S. Maria Assunta templomban nyugszik. A templomtér közepén található Petrarca koporsója, amely halála után 6 évvel veronai vörösmárványból készült. A templomban a veneto-bizánci iskola freskói, pl. Palma il Giovane műve látható.
Nemrég Petrarca sírját exhumálták, abban bízva, hogy sikerül bizonyosságot szerezni, hogy a sírban valóban Petrarca nyugszik és rekonstruálják a néhai költőfejedelem egykori fizikai megjelenését. A csontok között azonban egy a 13. században élt nő koponyáját azonosították. A hat hónapos elemzések után azt állapították meg, hogy a sírból kiemelt csontok egy középkorban élt hölgy maradványai, minden valószínűség szerint 1207-ből, miközben a neves középkori olasz költő 1374-ben, 70 éves korában hunyt el. A DNS-vizsgálatok is problémákat jeleztek a feltárt sírban talált csontok kapcsán: már akkor felmerült, hogy két személy földi maradványai keveredtek össze. Miközben a test maradványai valószínűleg a híres olasz költőé lehetnek, erre utal a csontfelépítés is, addig mások hamvai is a sírba kerülhettek, valószínűleg még a 17. században - a jobb kar maradványai is ekkor tűnhettek el, egy velencei katolikus papnak "hála", akit ezért száműztek is a lagúnák városából. A koponyacsontok női maradványokat feltételeztek, ezért küldték azokat amerikai szakértőknek vizsgálatra.
Petrarca földi maradványait nemcsak egy 1873-as vizsgálat bolygatta meg, hanem a II. világháborús bombázások miatt kihantolt csontjait a velencei Dózse palota egyik földalatti rejtekhelyére vitték, s csak a háború után, 1946-ban helyezték ismét örök (?) nyugalomra Arqua Petrarca földjében.
|
Értékeld te is!