» Magyarország

» Magyarország » Csongrád-Csanád » Szeged


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Szeged az ország egyik kulturális központja, amely hosszú évtizedek óta vonzza a művészeket.

A város atmoszféráját pezsgő kulturális élet hatja át, amely galériákban, hangulatos kávézókban és egyetemi szórakozóhelyekben csúcsosodik ki. A városhoz több híres személyiség is köthető, így a költő József Attila, valamint a Ford T-modell megalkotója, Galamb József, akik Szegeden folytatták tanulmányaikat. Szeged mai városképét nagyban meghatározza a 1879-es nagyárvíz, amely a település szinte egészét elsöpörte. Habár a katasztrófa hatalmas károkat okozott, a város friss arculatot kaphatott általa. A belváros mértéktartó dekorativitása a mai napig ép és szemet gyönyörködtető látvány. Ennek köszönhetően a Kárász utca és a hozzá kapcsolódó Klauzál tér épületegyüttesét 2004-ben Europa Nostra-díjjal tüntették ki.

A szegedi Vár

A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.

Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, az XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.

A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült beazonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát.

Az új állandó tárlaton Szeged múltjának ikonikus eseményeit mutatják be interaktív módon. Bárki kipróbálhatja például, hogy kiállja-e a boszorkányság próbáját: egy gépezet segítségével eldöntik, hogy túl könnyű vagy túl nehéz-e a vádlott, ahogyan ez régen a boszorkányok ítéleteinél is történt. A verdikt szerint pedig - csakúgy, mint anno - nagy valószínűséggel bűnösnek találtatik a látogató.

Emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a betyárság világával, Rózsa Sándor legendájával, valamint a Nagyárvíz és az egykori vár történetével is. A Kőtár méretét megnövelik, így jóval több értékes építészeti emlék fogadja majd az érdeklődőket. A Vár bejárata átkerül a város felőli oldalra: mind a bejáró, mind az udvar új burkolatot kap és a szabadtéren egy "régészeti homokozót" is kialakítanak.

Móra Ferenc Múzeum

Kilátót alakítottak ki a Móra Ferenc Múzeum épületének tetején, a látogatók azonban nemcsak a mai Szeged szépségeiben gyönyörködhetnek, hanem egy kronoszkóp segítségével az 1870-es évek városát is megismerhetik. A Kultúrpalota felújítása során kialakított kilátóból rálátni majd a Tiszára, a Móra-parkra és a szegedi belvárosra. A kilátó különlegessége egy kronoszkóp lesz: a fejlesztés alatt álló eszközbe belenézve egy háromdimenziós animációt látni majd, mely az egykori belvárost szemlélteti. A különleges animációban feltűnnek olyan épületek, építmények, melyek ma már nem láthatóak. Megjelenik majd a szegedi vár, az egykori halpiac, a Belvárosi híd helyén állt hajóhíd és az egykori vasúti híd is. A távolban látható lesz a Szent Demeter templom, mely helyére a dómot emelték, vagy a Schaffer-ház, mely a mai Égő Arany emeletes ház helyén állt.

A Móra-múzeum felújítása után bárki felsétálhat majd a kilátóba és felfedezheti az 1870-es évek nyüzsgő szegedi belvárosát, amelyet eddig csak fotókon keresztül ismerhettek meg az érdeklődők.

2020 nyarán megújult állandó kiállításokkal és érdekes időszaki kiállításokkal nyitott újra a Móra Ferenc Múzeum.

A közgyűjtemény csaknem negyven éves természettudományi tárlata teljesen átalakult, az új kiállítás az Alföld és a Tisza árterének állat- és növényvilágát mutatja be. A preparátumok mellett Máté Bence természetfotós csaknem száz fényképét is láthatják az érdeklődők. A korábbiakhoz képest nőtt a kiállítás területe is, új múzeumpedagógiai foglalkoztatótermet alakítottak ki, ahol az érkező csoportok játékos, interaktív formában ismerkedhetnek meg a térség madárvilágával.

Szintén állandó kiállítás mutatja be a múzeum névadóját és egykori igazgatóját, Móra Ferencet. A látványos, az író műveit a középpontba helyező tárlat a természethez való meghitt viszonyán keresztül ábrázolja az író életútját és munkásságát.

Szegedi szecesszió

A szecesszió, vagy más néven Art Nouveau, a századforduló egyik meghatározó iparművészeti és képzőművészeti irányza - ta volt, mely nagy hatással volt olyan hazai alkotókra is, mint Lechner Ödön vagy Zsolnay Vilmos. Az organikus motívumo - kat, az egyedi megmunkálásokat előnyben részesítő Art Nou - veau hazai vonulata a magyar népi motívumokból merített. Ezek kiemelkedő példáival büszkélkedhet Szeged, melynek belvárosában közel 50 ilyen stílusban épült társasház, közösségi tér és szobor található. A szecesszió nyomaira vezetett sétával és okostelefonos applikációval is rábukkanhat.

Új Zsinagóga. A szecesszió egyik kiemelkedő épületének, az Új Zsinagógának és lélekmelengető kertjének a világ minden pontjáról csodájára járnak. A világ negyedik legnagyobb zsinagógája rendszeresen megnyitja kapuit koncertek, színházi rendezvények előtt is.

Reök-palota. A Magyar Ede által tervezett Reök-palota a külföldön csak magyar szecesszióként emlegetett stílus kiemelkedő alkotása, amelyet 1907-ben adtak át. A díszes épület főmotívuma a víz, melyet az elegáns vízililiomok és a kék-fehér színek tánca jelenít meg. Az építészeti kincsben kortárs galéria és egy exkluzív cukrászda is működik.

A magyar Gaudíként is emlegetett Magyar Ede munkásságával nagyban hozzájárult Szeged mediterrán jellegű hangulatához. A rövid életű építész keze nyomát viseli a város több kiemelkedő szecessziós épülete, így a Reök-palota is, mely ritka képviselője a magyaros Art Nouveau-nak. Az épület földszintjén található cukrászdában helyben készült francia kézműves süteményekkel és fagylalttal kényeztethetjük magunkat.

Víztorony. Kevés víztorony büszkélkedhet olyan pazar homlokzattal, mint a Szent István téri víztorony, amely 2003 óta egyedi ipartörténeti műemléki védettséggel rendelkezik. A 20. század elején átadott épületben páratlan szikvíz és fizika kiállítás is látogatható az elegáns szecessziós korlátok és az ipari forradalom korát idéző épületelemek ölelésében.

Ungár-Mayer-palota. A Kárász utca sarkán elhelyezkedő Ungár-Mayer-palota a hazai szecessziós építészet egyik mesterműve. Az építész, Magyar Ede kimagasló tehetsége leginkább az épület leányalakokat megformáló, bádogszobrokkal és virágcsokrokkal díszített hagymakupoláján mutatkozik meg, amely manapság is álomszerű benyomást kelt.

Gróf-palota. A három utcára néző, robusztus Gróf-palota könnyed eleganciája egy pillanat alatt elbűvöli a szemlélőjét. A homlokzaton keleties és magyar motívumok elegyednek, a mozaikdíszt átszövő arany pedig szó szerint beragyogja az épületet a felkelő nap fényében.

Tartomány:Csongrád-Csanád
Település:Szeged
GPS: 46° 15′ 16.67232″, 20° 8′ 54.96576″

Még nem érkezett hozzászólás!