Šibenik

A Közép-dalmáciai Šibenik strandján a fürdőzők az óvárosra és a Világörökségi kinccsé nyilvánított Sz. Jakab-katedrális kupolájára nyíló pazar kilátásban is gyönyörködhetnek.

Szent Jakab (Sveti Jakov) katedrális

A katedrális oroszlános kapuja a XV. század közepén készült el. A templomot 1402-ben kezdték építeni gótikus stílusban velencei és helyi mesterek, majd a híres dalmát építész, Juraj Dalmatinac folytatta 1441-ben, oldalhajóval és apszisokkal bővítve a katedrálist. Díszítőelemként a külső falpárkányon végig 71 emberi fejet ábrázoló szobrot helyezett el, a hagyomány szerint a helyi adományozók kőbe faragott képmásait.

A toscanai Fiorentino mester folytatta a munkát 1475-ben, de már reneszánsz stílusban. Az építkezéshez felhasznált követ kizárólag a horvát szigetekről: Bracról, Korculáról, Rabról és Krkről szállították.

A Szent Jakab katedrális egyedülálló kupoláját a délszláv háború idején aknatalálat érte. Hosszú ideig tartott a megjavítása, mert nem maradt fenn leírás a kupola összeillesztéséről. A horvát műemlékvédelmi szakemberek és építészek így a katedrális kupolájával azonos firenzei dóm és az isztambuli Hagia Sophia mecset kupoláját tekintették mintának.

A közép-dalmáciai város katedrálisa 2000-ben fölkerült az UNESCO Világörökségi listájára.

(c) pixabay

Sétány a Szent Antal-csatorna mentén

A Szent Antal-csatorna, amely az adriai partszakasz egyik legszebb része és egyben Šibenik városának egyik legpompásabb tenger felőli bejárata, a helyiek és a turisták által is megközelíthető. A Szent Antal-csatorna bal oldala évtizedeken keresztül katonai szögesdróttal volt elkerítve, és területére tilos volt a belépés. A múltban tehát csak keveseknek adatott meg, hogy a csatorna eme részére léphettek, ám a Šibenik-Knin megye védett természeti értékeit felügyelő közintézet projektjének köszönhetően Šibenik eme természeti gyöngyszemét már egy szabadon látogatható 6,5 km hosszú sétány köti össze a várossal.

A sétány a Mandalina nevű városrésztől vezet végig a csatorna mentén. A helyiek és a turisták egészen a különösen védett műemléki státussal bíró Szt. Miklós nevű velencei erődig juthatnak el gyalogosan vagy biciklivel. A sétány segítségével a tengeri bejárókon/alagutakon keresztül az a barlang is megközelíthető, melyben a középkorból származó kicsiny Szt. Antal-templom honol. A šibeniki hídtól a torkolat végéig, ott, ahol a Szt. Miklós erőd trónol, terjedő Szent Antal-csatorna hosszúsága mintegy 2000 méter. 1974-ben teljes egészében védett tájnak nyilvánították.

Városi strand

Tengerparti strandjai különlegesek abból a szempontból, hogy itt kevésbé sós víz, mivel a tengervíz elegyedik a közeli Krka folyó vízével.

Šibenik 12.000 négyzetméteres szép strandja a városközponttól csupán öt percnyi sétára található. A Banj nevű strand a következőkkel várja vendégeit: sétány, vendéglátóipari létesítmények, öltözőkabin, tusok, játszóterek, strandröplabda- és kosárlabda pálya, görkorcsolyapálya és free-climbing poligon. Napnyugtával a strand nyári mozivá, koncertek, illetve más rendezvények helyszínévé lényegül át. A strandon fürdőzők nem csupán a kristálytiszta vízben, hanem az óvárosra és a 2000-ben UNESCO Világörökségi kinccsé nyilvánított Sz. Jakab-katedrális kupolájára nyíló pazar kilátásban is örömüket lelhetik. Ez Európa egyetlen olyan katedrálisa, amely kizárólag kőből, kötőhabarcs és fa szerkezeti elemek nélkül épült.

Szent Miklós vízi erőd

2019. június 15-én ismét megnyitotta kapuit az erőd, amelyet két évig nem látogathatták a turisták, hiszen a vár olyan állapotba került, hogy már nem volt biztonságos bemenni. Mostanra megerősítették a falait és létrehoztak egy látogatóközpontot is az épületben. A vízi erődöt csak a tenger felől, Šibenikről induló hajóval lehet meglátogatni.

Az erőd 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria part egyik legerősebb erődje lett.

Trónok harca

Šibenik történelmi óvárosa ikonikus épületeivel a sorozatbeli Braavos városának helyszínéül is szolgált.

Zipline Šibenik

Šibeniktől nem messze található a Čikola folyóról elnevezett kanyon. Efölött építettek három drótkötélpályát különböző hosszúságban és különböző magasságban.

Aquapark Dalmatia – Solaris Aquapark Šibenik

Dalmácia első tematikus vízi vidámparkja az Aquapark Dalmatia. A vízi paradicsomban számos csúszda, vízesés és egyéb élményelem található, a medencék édesvízzel töltöttek.

Egyik jellegzetessége a „Lazy River”, amely egy nyugodt vízi útvonal, idősebbek számára is bevállalható. A 110 centiméternél magasabb gyerekek számára sokoldalú beltéri csúszdák állnak rendelkezésre, az első csúszda, a „Body Slide” két párhuzamos pályával rendelkezik a versenyszerű szórakozáshoz, míg a második, a „Tube Slide” tandem- vagy szóló csúszást tesz lehetővé. A további attrakciók közé tartozik az interaktív „Spray Park”. A vízi játszótér hároméves kortól élvezhető, és fantáziadús játékra, felfedezésre ösztönöz. A csúszdák és medencék mellett a parkban tematikus játszószobák is találhatók. A játszószobák korcsoportonkénti bontásban, képzett animátorokkal várják a gyerekeket (6–9 évesek, 3–6 évesek és 6–12 évesek).

A felnőttek a luxus Spa & Wellness Clubban pihenhetik ki a hétköznapokat, ez kizárólag 18 évnél idősebb vendégeket fogad. Tágas medence, relaxációs helyiségek, három különböző szauna, valamint fényűző arc- és testkezelő szobák teszik teljessé a pihenést. 

Šibenik-szigetcsoport

Baljenac-szigeten a lakatlan földterületet rengeteg apró kőkerítés borítja. Csak a magasból, levegőbe emelkedve derül ki, hogy a sziget egészen érdekes mintázatot rejt a felszínén: mind a terület formája, mind az azt borító apró kőkerítések olyan hatást keltenek felülről, mintha egy hatalmas ujjlenyomatot látnánk.

A hatalmas persze relatív, a sziget területe 0,14 négyzetkilométer. Ekkora helyen zsúfolódik össze az ujjlenyomat barázdáit adó összesen 23,357 kilométer hosszúságú kőkerítésrendszer, amelyet kétszáz éve építettek a helyiek.

A mára lakatlan sziget egykor a helyi olajbogyó- és szőlőtermesztés – és borkészítés – egyik fontos helyszíne volt, ahol ezekkel a kőfalakkal próbálták megvédeni az olajfákat és a szőlőtőkéket a széltől, illetve így jelölték az egyes területek határát. A szomszédos Kaprije szigetéről származó földművesek állítólag a 19. században kezdték meg a szigeten a mezőgazdasági munkákat, bár a falak egy része már korábban is épülhetett. A munkavégzés egyszerű menet szerint zajlott: a férfiak reggel kitették a kerteket gondozó nőket a szigeten, elmentek halászni, majd azt befejezve este felvették a növényekkel foglalkozó nőket.

Mára csak a kőfalak maradtak. És hogy minél tovább maradjanak, a horvát kormány kezdeményezte, hogy a sziget kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára – egyelőre viszont még csak a javaslati listán szerepel a terület.