Akropolisz

Görögország leghíresebb látványossága az i.e. előtti V. századi ókori műemlékegyüttes, benne a Parthenon templommal.

Az Akropolisz az UNESCO világörökség része és Görögország leglátogatottabb régészeti helyszíne, a Görög Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban több mint hárommillió látogatót fogadott. A helyszínen folyamatos és rendszeres restaurálási és ásatási projektek folynak a 19. század óta.

Parthenon

A Parthenon az antik Görögország leghíresebb még létező építészeti műemlékeinek egyike. Az templomot Athéné Parthenosz, azaz a szűz Pallasz Athéné tiszteletére emelték i.e. 447 és 432 között.

A márványból emelt templomot szobrok százai díszítették és gyakorlatilag a 17. századig, a török megszállásig épségben fennmaradt. 1687-ben az Athént ostromló velencei haderő ágyútűz alá vette az Akropoliszt, s felrobbantotta a lőporraktárnak berendezett Parthenont.

A Parthenon fennmaradt 96 frízdarabjából 56 a British Museumban található. A 19. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit szétszerelte, és Angliába szállíttatta. Athén már több mint negyedszázada követeli a visszaszolgáltatásukat. A londoni múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére.

Ezüstpénzek millióit őrizhették a Parthenón padlásterében. Athén, amely az i.e. 5. században az egyik leggazdagabb és leghatalmasabb görög városállam volt, vezetője lett egy adófizető közösségnek, amelynek az volt célja, hogy megvédjék a görög területeket a perzsákkal szemben. A déloszi szövetség pénztárát i.e. 454-ben Athénba szállították és az ókori görög szerzők némelyike említést tesz arról, hogy a pénzérmék jelentős részét az Akropoliszon őrizték, ám nem nevezik meg, hogy pontosan hol tárolták a kincseket.

A történészek szerint a pénzek tárolására a legmegfelelőbb hely a Parthenón padlástere lehetett. A hatalmas, 50 méter hosszú és 19 méter széles terület állt a rendelkezésre, a padlástér magassága pedig a tetőgerincnél elérte a 3 métert. A szentély plafonját masszív cédrusgerendákból építették, így elbírta a hatalmas súlyt, ráadásul fennmaradt a padlástérbe vezető lépcső, amely a tudós szerint nem kultikus, hanem gyakorlati célokat szolgált.

Egy az i.e. 433-ból származó dokumentum szerint 3000 talentumot szállítottak az Akropoliszra. Hatalmas összegről volt szó, a korabeli legnagyobb értékű pénzérme az ezüst tetradrachma volt, amelyekből 1500 darab ért egy talentumot. A 3000 talentum 4,5 millió tetradrachmával volt egyenértékű, a pénzérmék súlya elérte a 78 tonnát.

Időnként az athéni pénztárban tízezer talentum is összegyűlt, így a pénzérmék összsúlya elérhette a 260 tonnát. Előfordulhatott azonban, hogy az összeg egy részét aranypénzek alkották, így értelemszerűen a pénztár súlya is lényegesen kisebb lehetett.

Athénban csekély számban vertek aranypénzeket, hiszen helyben voltak a gazdag ezüstbányák, amelyekről Aiszkhülosz, a tragédia atyja is említést tesz.

 

Micromeria Acropolitana: virág, amely csak az Akropoliszon nő

Az Akropolisz szikláin elszórtan található egy kis növény, amelynek rózsaszín virága van, a Micromeria acropolitana.

A mindössze 5 és 30 centiméter közötti magasságú növény mellett könnyen elsétálhatunk anélkül, hogy észrevennénk. Pedig ennek a szerény virágnak, amelyet a görögök és a botanikusok egyaránt kedvelnek, érdekes története van.

A Micromeria acropolitana minden évben májustól júniusig virágzik, és rózsaszínbe borítja az Akropolisz szikláit.

A növényt 1906 nyarán fedezte fel két francia botanikus, Rene C.J.E. Maire és Marcel G.C. Petitmengin, és "In Acropoli Athenarum" című munkájukban szerepelt. A Micromeria acropolitana tudományos besorolását mindössze két évvel később Eugen von Halacsy osztrák botanikus végezte el, aki "Micromeria athenae" néven írta le, majd "Conspectus Florae Graecae" című szövegében a jelenlegi nevére, "Micromeria acropolitana"-ra változtatta.

Furcsa módon a növény nem sokkal felfedezése után kihaltnak hitték, de 2006-ban, száz évvel az első megtalálása után újra felbukkant az Akropoliszon.

A görög biológus, Grigoris Tsounis volt az első, aki 2006-ban fiával, Lambrosszal együtt újra felfedezte a kihaltnak hitt növényt. Az Akropolisz egy eldugott területére bukkantak, ahol több mint kétszáz növény virágzott. 2009-ben Dr. Kit Tan dán biológus, a Koppenhágai Egyetem professzora megerősítette, hogy az általuk felfedezett növények valóban a híres Micromeria acropolitana.

Ez a megerősítés azt jelentette, hogy az egyedülálló növény valóban nem halt ki, hanem természetes ökoszisztémájában, az athéni Akropoliszon virágzott.

A hely, ahol a növények virágoznak, titokban maradt, hogy ne zavarják az érzékeny növényvilágot. Bár a növény az egész Akropoliszon megtalálható, ezen a rejtett helyen a veszélyeztetett Micromeria acropolitana zavartalanul virágzik.

Belépő

2022-ben a belépő 20 euró/felnőtt. 25 éves kor alatt ingyenes.

Novembertől március végéig minden hónap első vasárnapján, valamint április 18-án, szeptember utolsó hétvégéjén és október 28-án ingyenes a belépés! Ez nemcsak az Akropoliszra vonatkozik, hanem a szomszédos ókori helyszínekre is, mint például az Agora és a Hadrianus-könyvtár.