Jura hegység

A Jura egy lankásabb hegység, legmagasabb pontja az 1718 m magas Crêt de la Neige. Ideális úticél kisgyermekes családok és azok számára, akik kedvelik a nyugalmat, messze a városi stressztől és zajoktól.

A Jura hegységet északról a Vogézek, délről az Alpok fogja közre Franciaország területén. A hegység még érinti Németországot és Svájcot is.

A Jura természetvédelmi terület még épp, megőrzött tájakkal. A nyári időszak a kellemes sétákra és túrázásokra alkalmas, a hosszú tél pedig a kezdők és haladók számára egyaránt lehetőséget nyújt a téli sportok gyakorlására. A Jura hegység büszkélkedhet Franciaországban a legnagyobb számú sífutópályával.

RÉGIÓK

Pays de Dole és Val d'Amour: Massif de la Serre • EuroVelo 6 Dole • Val d’Amour

Pays de Lons, Bresse, Vignoble et Revermont: Bresse • Salins-les-Bains (UNESCO) Arbois • Poligny • Château-Chalon Baume-les-Messieurs • Lons-le-Saunier Sud Revermont.

Pays des Lacs et Petite Montagne: Lac de Chalain • Belvédère des 4 lacs/ Pic de l’aigle • Cascades du Hérisson Clairvaux-les Lacs • Lac de Vouglans Petite Montagne

Haut Jura: Nozeroy • Haute Vallée de la Saine Morez/Bellefontaine • Les Rousses Saint-Claude • Hautes-Combes

LÁTNIVALÓK

Arbois. Elsősorban a vin jaune és a vin de paille borokról ismert. Itt született és dolgozott Louis Pasteur, háza ma is ép és megtekinthető. 

Louis Pasteur háza (83 rue de Courcelles, 39600 Arbois). Arbois a bájos Cuisance-folyó partján fekszik, leghíresebb szülöttje Louis Pasteur, akinek édesapja cserzővarga volt – házát múzeummá alakították, és rekonstruálták tudós laboratóriumát is.

Maison-de-la-Vache-qui-rit (Lons le Saunier)

Les Rousses

Lac-de-Vouglans. Homokos strandok a tó parton.

Clairvaux-les-Lacs. Clairvaux-les-Lacs két tó közt terül el. Partján lévő paleolit település nyomai 2011 óta a világörökség része.

Salins-les-Bains. Az egykori sóbánya ma a Világörökség része. Franche-Comtéban már a római korban bányásztak sót.

Espace des Mondes Polaires (Les Rousses, Premanon)

Revermont borvidék. A Jura plató lábánál fekvő Arbois, Salins-les-Bains és Poligny alkotja a Revermont vidéket. A szőlőkkel és erdőkkel övezett környék tipikusnak számít Franciaország ezen a részén. Klímája kontinentális, hideg, havas tél és forró nyár jellemzi. Arbois: Pécauld vár tizenkettedik és tizennegyedik század között épült, amely egykor Burgundia hercegeinek birtokában volt, ma egy kisebb múzeum őrzi a bortermelés emlékét benne.

A savagnin nevű fehérszőlőfajtát a Jura-hegységben termesztik, és ebből készítik a vidék jellegzetes borát, a „királyok borának” is becézett, több mint hat éven át tölgyfahordókban érlelt „sárga bort (vin jaune)”.

A szőlőművelést a görögök honosították meg Franciaországban az időszámítás előtti 6. században, de csak a római birodalom korában terjedt el a déli vidékek nagy részén.

Château-Chalon. A falu hegycsúcsra épült. A festői falu meredek hegyoldalra kapaszkodó szőlőskertekre tekint le, melyek nagy része savagnin szőlővel van beültetve – úgy tartják, ez a hely a vin jaune szülőhelye. Érdemes végigjárni a szőlőkön keresztülvezető 5 km-es sétautat is, a fatáblácskára írt „Vin Jaune” jelzéseket követve.

Baume-les-Messieurs. Nem esik messze Château-Chalontól Baume-les-Messieurs bájos falucskája, mely meredek sziklás hegyoldalaktól körülvett medencében fekszik három völgy összefutásánál, ezek közül az egyik úgynevezett réculée, a Jura-hegység gigantikus beomlott alagútra emlékeztető, meredek falú völgyeinek egyike. A falu a IX. századi bencés apátsággal tökéletes támaszpontul szolgálhat az utazónak.

Poligny. A város Château-Chalon és Arbois között nemcsak a boráról híres, de a Jura hírneves sajtja, a comté készítésének is ez a központja.

Les Cascades Du Hérisson (Ménétrux en Joux)

Poulet au vin jaune. A régió legjellegzetesebb fogása, a poulet au vin jaune, amelyhez a  poulet de Bresse csirkét krémes szószban főzik, általában kucsmagombával, és a végén vin jaune-t adnak hozzá.

Quintigny. 2011-ben a francia forradalom jelenleg legrégebbinek tartott zászlajára találtak rá a Jura-helység egyik kétszáz lakosú falva, Quintigny polgármesteri hivatalának padlásán.    Yves Moine polgármester - aki takarítás közben néhány dob társaságában bukkant rá a több mint kétszáz éve elpakolt lobogóra - a július 14-i nemzeti ünnepen mutatta meg először a nagyközönségnek a történelmi relikviát.

Az egyszerű fabotra rákötött zászlót a Bastille bevételének első évfordulójára, 1790-ben varrták a helyiek, de a nemzeti jelkép még sem hasonlított a ma használatos, forradalmi örökségnek tartott kék-fehér-piros trikolórra. A zászló egyik oldala ugyanis vörös, s rajta a Valeur et Bonne foi (Érték és jóhiszeműség) felirat, a másik, fehér oldalon pedig a Dieu és la Patrie (Isten és a Haza) szavak olvashatók.

A műtárgyat hitelesítő Jean-Francois Ryon művészettörténész szerint semmi kétség afelől, hogy egy korabeli zászlóról van szó, amelyet kézzel varrtak meg, s arra a korban divatos betűtípussal írták fel a feliratokat.

A forradalom jelszavává vált Szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondatnak azonban még nyoma sincs, hiszen 1790-ben Franciaország még nem volt köztársaság: a franciák XVI. Lajos alattvalói voltak, s többségük nem is kérdőjelezte meg a monarchiát. A fehér szín a királyságot jelképezte, de az Isten felirat mellé már odakerült a Felvilágosodás korától fontossá vált haza kifejezés is.

A trikolórt a legenda szerint Lafayette márki alkotta meg, aki Párizs városának kék-piros címeréhez hozzátoldotta a királyi ház fehér színét, és ebből a trikolorból egy kokárdát alkotott, amelyet büszkén viseltek a forradalmárok. A kokárda színeinek hivatalossá tételét azonban csak 1794. február 15-én rendelte el a Nemzeti Konvent, miután akkorra már az egész országban ezt használták.

A Quintignyben megtalált zászló érdekessége, hogy a köztársaság megszületése előtti forradalmi időszakból származik, s ezért akár a francia demokrácia első jelképének is tekinthető.