Dreyfus Múzeum

Egy elzászi zsidó textilgyáros család hét gyermeke közül volt a legfiatalabb. Amikor 1871-ben Elzászt Németországhoz csatolták, a család Franciaországban maradt, és megtartotta francia állampolgárságát.

Dreyfus 1880-ban végzett az École Polytechnique-ben, majd 1880–1882 között a fontainebleau-i akadémiára járt, hogy tüzértiszti képesítést szerezzen. 1885-ben, az iskola elvégzése után hadnaggyá léptették elő, és a 32-es lovasságiakhoz helyezték. 1889-ben a bourges-i pirotechnikai iskola igazgatóhelyettese lett kapitányi rangban. 1891-ben megnősült. 1893-ban próbaszolgálatra a vezérkarhoz osztották be.

A Dreyfus-ügy 1894-ben kezdődött: egy névtelen levél alapján megvádolták, hogy titkokat szolgáltatott ki a német katonai attasénak. Az ügyet vizsgáló, antiszemita Hubert Henry őrnagy szó szerint kiválasztotta Alfred Dreyfus hadnagyot, nem csak zsidó származása tette gyanússá, hanem az is, hogy családja a németek által akkor már negyedszázada megszállt Elzászból származott.1894 októberében hazaárulás vádjával letartóztatták. 1895 januárjában megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. Nemsokára azonban egyre nagyobb kétségek merültek fel a katonatiszt bűnösségével kapcsolatban.

Ezután már gyorsan megszerveződött a Dreyfus-pártiak tábora: ebben a helyzetben jelentette meg 1898. január 13-án Émile Zola híres J'accuse (Vádolom) című cikkét, amelyben csalással vádolta meg a katonai igazságszolgáltatást, az államérdek ürügyén a politikai szabadságjogokat elnyomó nacionalizmust, az egész antiszemita hecckampányt. 1899-ben Dreyfus perét a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt. Itt vált el végképp egymástól Alfred Dreyfus személye és a Dreyfus-ügy: a katonatiszt elfogadta a kegyelmet, az ügye mögé felsorakozó értelmiségiek viszont tovább küzdöttek teljes rehabilitálásáért.

Végül Dreyfus 1903-ban benyújtott újabb perújrafelvételi kérelme alapján a rennes-i bíróság ítéletét a francia Legfelsőbb Bíróság 1906. július 12-én véglegesen semmisnek nyilvánította. Dreyfus visszakapta a rangját, őrnaggyá léptették elő, és a Becsületrend lovagjává avatták. A börtönben töltött idő azonban aláásta az egészségét, így 1907-ben nyugdíjazták. Az első világháború alatt ismét mozgósították, front mögötti szolgálatot teljesített. Az antiszemita, illetve neonáci csoportok azonban a mai napig megkérdőjelezik ártatlanságát, és további bizonyítékokat próbálnak találni vagy koholni, amelyek Dreyfus bűnösségét támasztanák alá.

2021-ben megnyílt az első Dreyfus Múzeum a Párizstól 40 km-re észak-keletre fekvő Médanban, amelyet Zola egykori házában alakítottak ki és a hamisan vádolt katonatiszt történetét mutatja be.