Somoskő vára

Somoskői vár

A szlovák-magyar államhatáron, egy vulkáni csúcson áll a somoskői várrom. A várat a Kacsicsok építtették a 13. század végén és a 14. század elején, az itteni bazaltoszlopok felhasználásával.

A régészeti feltárások szerint a terület az Árpád-korban a Kacsics nemzetség különböző tagjainak birtokába került, ők építtették Baglyaskő, Zagyvafő, Salgó és Somoskő várait. Bár nem maradt fenn a várak alapításáról rendelkező királyi oklevél, s ezért építésük pontos idejét sem tudni, valószínű, hogy családi osztályegyezség alapján létesültek a tatárjárást követően, amely elpusztította a korabeli Tarjánt. A várak építését elsősorban az ősi és szerzeményi birtokok miatti fegyveres összetűzések, illetve más nemzetségek támadásai tehették szükségessé az 1270-1320 közötti időszakban.

1310-ben Csák Máté birtokolta, birtokainak elvesztése után Széchenyi Tamás kezébe került. 1461-ben királyi segítséggel az Országh és a Losonczy család tulajdona lett.

1573-ban a törökök a füleki Ali bég vezetésével elfoglalták a várat, amely 1596-ig a kezükön is maradt. A várat és a hozzátartozó uradalmat a 16. század végén Forgách Zsigmond szerezte meg. 1618-ban az országgyűlés elrendelte a vár megerősítését. A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után – melynek seregei 1703-ban elfoglalták –, a császári seregek lerombolták.

A vár eredeti formája teljes egészében nem ismert. Valószínűleg háromszög alapzatú, bástya nélküli erősség volt, amely később keleti részén gótikus kastéllyal és egy bejárati toronnyal bővült. A 16. századi átépítés során két ágyútoronnyal, egy körbástyával, valamint a vár északi és déli részén található épületekkel bővítették ki. A vár belterét vésett mintázattal díszítették. Legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya. Restaurálását a múlt század közepén kezdték el, jelenleg főleg az újjáépített bástya kelti fel az ideérkezők figyelmét.

A vár egész évben látogatható, viszont a jegypénztár csak áprilistól októberig tart nyitva.

A vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.

Petőfi kunyhó

A Somoskői vár alatt, de már magyar területen a Petőfi ligetben áll a Petőfi kunyhó, ami a költő 1845 június 12-i látogatásának emlékét őrzi, mert a helyi legenda szerint benne szállt meg az útja során.

Somoskői-bazaltorgona

A vár alatti tanösvény alatt található a Cseres-hegység egyik legérdekesebb képződménye. A 9 m magas bazaltömlés öt- és hatszögletű oszlopai egy 4 millió éves tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlésének következtében. Hajlott formája európai ritkaságnak számít.

Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, ilyen hajlott formája azonban európai ritkaságnak számít. Feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti a 14. században. A somoskői vulkán egyike azoknak a kitörési központoknak, melyek a belső Nyugati-Kárpátok kérgének elvékonyodása nyomán keletkeztek mintegy 4. millió évvel ezelőtt.

Macskalyuki-kőbánya

A Macskalyuki kőbányában látható a Medves egykori lávatakarójának legszemléltetőbb feltárása. A terjedelmes lávatakaró 2,6 millió évvel ezelőtt áramlott szét a Medves-magosa tűzhányójából. A 20. század első felében létesített Macskalyuk bányásztelepülés 48 lakóegységből, iskolából, éjjeli szallóhelyekből, irodából, üzletből és két vám- és határőrépületből állt.

A település a kőfejtés visszaesésével párhuzamosan szűnt meg. Napjainkra már csak az épületek alapjai és falai maradtak fenn. A kőbányában tanösvény létesült, melynek része a somoskői és a salgói vár „együttesének” pompás látképét nyújtó kilátótorony. 

Sátorosbányai-vízesés

A Sátorosbánya határában található 14 m magas homokkőfal egy vízmosásos árokban jött létre. Az árokban időszakosan végigfolyó vizek koptató hatása alakította ki különböző keménységű kőzetben oly módon, hogy a vizek a hegy belsejéből egyre több homokszemcsét hordanak el, tehát az árok ebben az irányban növekedik. Ez a hátráló erózió, amely az aránylag gyorsan kiemelkedő hegységekre jellemző, a Cseres-hegység legjellegzetesebb példájának tekinthető.

A homokkőfal alatt egy üreg található, amelyet a leeső víz örvénye vájt ki. Függőleges falaival igen látványos az időszakos vízesés alatt kialakult mély és szűk árok is.

Tanösvények

A két tanösvény a természetvédelmi terület bejáratánál kezdődik, amely Sátorosbánya község határában épült ki. A fogadóhely része a parkoló, a jegypénztár – ahol belépőjegyet, ajándéktárgyakat és frissítőt lehet vásárolni –, továbbá a játszótér és a kijelölt tűzrakó helyek.

A tanösvények egyike Somoskő várához, míg a másik a Macskalyuki-kőbányához vezet.

A Somoskői-tanösvény a Krúdy-forrás, a Sátormegi-patak tavacskái, a kőtenger és a bazaltorgona mellett halad el. Az 1,8 km hosszú jelölt útvonal a terület kiemelt természeti értékeit – a Sátormegi-patak nedvességkedvelő növényzetét és állatvilágát, a várhegy öreg bükkösét –, valamint egyéb földtani és történelmi érdekességeit mutatja be. Az információs táblákkal ellátott tanösvény csak gyalogosan járható be. Szintkülönbsége 100 méter.

Macskalyuki-tanösvény

Parkoló – Macskalyuki-kőbánya – Sátormegi-patak

Táv: 2,5 km / szintkülönbség: 100 m (időtartam: 40 perc) / nehézségi fokozat: könnyű / sárga jelzés

Somoskői-tanösvény

Parkoló – tavacskák – Sátormegi-patak – Somoskői-bazaltorgona – Somoskő vára

Táv: 1,8 km / szintkülönbség: 125m (időtartam: 40 perc.) / nehézségi fokozat: könnyű / zöld jelzés

Vadaspark

A vár alatt, már Magyarországon egy vadaspark található. Somoskői Vadaspark Salgótarján északi városrészében, a Somoskői vár alatt, közvetlenül a szlovák határ mellett fekszik 15 hektáros területen. Az Ipoly Erdő Zrt. által létrehozott vadasparkban dámok, muflonok, őzek és vaddisznók természetes környezetben láthatók.

(c) aktivmagyarorszag.hu

Magyarországon, 2015-ben nyitott meg a Somoskő kirándulóközpont a Karancs-Medves-vidékre érkezők turisztikai bázisa, amely csodálatos természeti környezetben, a Somoskői vártól 400 méterre, a Medves-fennsík peremén, a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn található. A fogadóépülettől néhány lépésre van a vadaspark.