Lucski vízesés

(Lúčanský vodopád a falu közepén 12 méter magas, kaszkádos, egy mészkőterasz széléről zúdul a víz egy kis tavacskába. 32 fokos gyógyvize főként nőgyógyászati panaszok enyhítésére alkalmas.

Ritkaság a maga nemében: egy 12 méter magas vízesés, amely közvetlenül egy falu közepén zubog alá egy travertínó-teraszról.

A Lúčky (magyarul Lucski) fürdőfaluban található vízesés egyike annak az öt szlovákiai vízesésnek, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium országos természeti emlékké nyilvánított – ezzel az ország mintegy 200 nyilvántartott vízesése közül is kiemelkedik. A vízesés különlegessége, hogy a falu közepén, közvetlenül a Golgota-templom alatt zuhog alá, 12 méteres magasságból egy travertínó-teraszról néhány kisebb tavacskába.

A jelenséget a Lúčanka-patak és mellékvize, a kénes-földes összetételű, meleg vizű Teplianka hozza létre: utóbbi a századok során 40-50 méter vastag travertínó (mésziszap) réteget rakott le a völgyben, ez alkotja azt a teraszperemet, amelyről a víz lezuhan. A vízesés télen sem fagy be a bele folyó melegvizes patakok miatt, tavasszal, a hóolvadás idején a leglátványosabb.

A fürdőt már 1726-ban felkereste a híres polihisztor, Bél Mátyás, aki elsőként írt könyvében a helyi vizek gyógyhatásáról – a mai fürdő gyökerei az 1800 körüli időkre nyúlnak vissza, amikor egy Adam Turanský nevű paraszt alapította meg. A fürdőt 1872-ben Tholt János vásárolta meg és újította fel, majd az 1960-as években modernizálták, új fürdőházzal bővítve. A vízesés körüli fás park sétányon könnyen megközelíthető, a falu Liptó és Árva vidékének határán, a Nagy-Choč-hegy lábánál fekszik.