Büsingen

Büsingen am Hochrhein egy kis német település, amely Svájctól elszigetelt területen található, közvetlenül a Rajna folyóval szemben. Néhány érdekes tény Büsingenről:

1. Büsingen az egyetlen német település, amely Svájcon belül helyezkedik el.

2. Büsingen és Svájc között nincsen határellenőrzés, mivel a település Németországhoz tartozik, de teljes mértékben Svájcba integrálódott. Ennek köszönhetően Büsingen szabadkereskedelmi övezet, és a svájci frank használatos itt is.

3. A település Svájctól való elszigeteltsége miatt számos szokatlan helyzet alakult ki, például a helyi lakosoknak svájci mobiltelefon szerződést kell kötniük, hogy a hívásaikat olcsóbban lehessen lebonyolítani.

4. Büsingenben számos látnivaló található, mint például a Szent Mihály templom, a Rajna-parti sétány és a Beringer Randenturm kilátó. A település azonban leginkább a nyugalmas, vidéki életéről ismert, és az arra érzékeny turisták gyakran látogatják, hogy kikapcsolódjanak a városi forgatagból.

2002. január elsején egész Németországban az euró lett a hivatalos fizetőeszköz, felváltva az 53 éven át megszokott német márkát. Egész Németországban? No, nem egészen: van ugyanis egy délnémet falu, amelyben változatlanul a svájci frank az elfogadott valuta.

Büsingenről van szó, egy 1500 lakosú kisközségről, amely Baden-Württemberg tartományhoz, azon belül pedig a konstanzi járáshoz tartozik. A járási székhelytől légvonalban is 40 kilométer választja el, közvetlen határát pedig három svájci kanton: Schaffhaussen, Zürich és Thurgau alkotja. Vagyis Büsingen igazi német exklávét képez Svájc területén, a Rajna északi partján.

A különc falu a középkorban egy schaffhauseni nemesi család birtokai közé tartozott. A reformáció dél-németországi terjedésekor Eberhard Im Thurn büsingeni földesúr nem volt hajlandó áttérni a katolikusról a protestáns hitre, mire a schaffhauseni ellentábor börtönbe vetette. Az ügyön felháborodott Habsburgok, az egész vidék hűbérurai, hiába tiltakoztak. Bosszúból úgy rendelkeztek, hogy Büsingen örökre kimaradjon az akkor Elő-Ausztriához tartozó hegaui falvak közül, amelyeket Schaffhausen be akart kebelezni. A falu az 1805. évi pozsonyi béke nyomán Württemberg hercegséghez került, öt évvel később pedig a Badeni Nagyhercegség része lett.

Jóllehet ma is a fenti két territórium 1952-es fúziójából létrejött Baden-Württemberg német tartományban fekszik, Büsingen svájci vámfennhatóság alá tartozik, a faluban a svájci frank az első számú fizetőeszköz. Így rendelkezik a német és a svájci kormány által 1964-ben aláírt szerződés. A helyi vendéglők szolgáltatásait, a közüzemi díjszámlákat, a Schaffhausenba szóló buszjegyet épp úgy frankban kell kifizetni, mint a helyi vegyesbolt (svájci eredetű) áruit.

A falusi postahivatalban a német portóbélyegek frankért és euróért egyaránt megvásárolhatók. A helyi takarékpénztárban tavaly december közepén villámgyorsan elfogytak az eurós érméket tartalmazó mintacsomagok - a legtöbben föltehetően gyűjtői szándékkal vették meg őket. Büsingennek két irányítószáma van (D-78266 és CH-8238), sőt saját rendszámbetűkkel (BÜS) is rendelkezik, vagyis ebből a szempontból nem tartozik a konstanzi járáshoz.

A Deutsche Telekom saját fülkét állított fel a Németországba irányuló távbeszélgetések céljára, míg svájci társa, a Swisscom fülkéjéből az alpesi köztársaságba lehet telefonálni. A helyi labdarúgó klub, az FC Büsingen játékosai a svájci ligában rúgják a labdát, sorkatonai szolgálatra viszont a német Bundeswehrbe kell bevonulniuk.

A falubélieknek csak akkor van szükségük euróra, ha elhagyják Büsingent - például ha bevásárolni mennek Konstanzba. Német útlevelük dacára ott külföldinek, méghozzá devizakülföldinek számítanak. Így a vásárolt cikkek után visszaigényelhetik az áfát, ha a svájci határt átlépve lepecsételtetik a megfelelő formanyomtatványt a német vámossal.