» Spanyolország » Galicia » Galicia
Santiago egy nyüzsgő diákváros, sok kávézóval és kocsmával, ahol az élet éjfél utánig tart. És ízletes és megfizethető éttermekkel, amelyek a hús- és halételek mellett főként a Galícia több mint 1600 kilométeres partvonaláról származó, frissen kifogott tenger gyümölcseivel készülnek. A Mercado de Abastos piaccsarnok, amely hétfőnként zárva van, mert a halászok vasárnap nem mennek ki a tengerre, megmutatja, milyen nagy a tenger gyümölcseinek választéka.
Lucia Freitas séf is itt vásárol. A piaccsarnokkal szemben található a Lume nevű tapas-étterme, néhány lépésre pedig az "A Tafona", amellyel Freitas egy Michelin-csillagot érdemelt ki.
A sikátorokkal teli óváros a reggeli teherautókat leszámítva autómentes.
Santiago állítólag Spanyolország legesősebb városa, de a város számos árkádja az eső ellen is védelmet nyújt.
A szenthez kapcsolódó legenda magyarázatot ad a név keletkezésére is, ezen a helyen egy csillag jelezte a földi maradványokat (Campus stellae), amelyet a 9. század elején találtak meg. A sír fölé 829 körül templomot és kolostort emeltek. A jelenleg is álló katedrális 1078-1122 között épült, s a 16-18. században alakították át barokk formájúra.
Az épület Santiago de Compostela óvárosának részeként 1985-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára.
A katedrálisban látható a Kallixtusz-kódex a 12. században keletkezett pszeudoepigráf könyv. Írója a zarándok Aymeric Picaud francia tudós-szerzetes volt. A mű lejegyzésének dátuma 1138–1145 lehet. A Szent Jakab-út zarándokai számára írt kódex az egyetlen forrása a Szent Jakab spanyolországi liturgiának. Az írat útmutatót ad a zarándokoknak, a Szent Jakab-út leírása, valamint próféciákat és Szent Jakab csodáinak leírását tartalmazza. A történelmi leírást is magába foglaló, öt könyvből álló monumentális kézirathoz később hozzácsatoltak függeléket is, így az összesen 225 – mindkét oldalán megírt – pergamen fóliót tartalmaz.
Jelentősége nemcsak annak tudható, hogy a világ első útikönyve, és bepillantást nyújt a 12. századi zarándokélet mindennapjaiba, de ez a kódex a legkorábbi baszk nyelvemlék. Zenei anyagának zenetörténeti jelentősége egyedülálló, mivel ezek a darabok a legrégebben lejegyzett többszólamú kottaanyagok közé tartoznak, valamint a legkorábbi háromszólamban lejegyzett művet tartalmazza.
Szent Jakabot a spanyolok nemzeti védőszentjükké választották, aki nagyon sokszor segítette ki őket a mórok elleni küzdelemben. A kultuszhelyhez Európa minden részéből érkeztek ide hívek, akik zarándokkagylóval bizonyították jelenlétüket. A helyszínt több útvonalon (Via, illetve Camino) lehetett megközelíteni: Toulouse-ból, Le Puy-ből, Limoges-ból, vagy Tours-ból.
Amennyiben a szent ünnepe vasárnapra esik - mint ahogy ez 2010-ben is volt - a keresztények szent évet (Xacobeo) ünnepelnek. Legközelebb 2021-ben nyílik erre lehetőség. Egyházi hagyományok szerint azok a katolikusok, akik szent évben zarándokolnak el az apostol sírjához a város katedrálisába, és meggyónnak, teljes bűnbocsánatot nyernek. 2010-ben XVI. Benedek pápa is ellátogatott Santiago de Compostelába.
A Szent Jakab-út a spanyol-francia határ közelében ered, és 800 kilométer hosszú. A zarándokok egyfajta igazolvánnyal járják végig az utat, amely alatt a szálláshelyeken és a templomokban pecséteket kapnak papírjukra.
Még soha annyian nem zarándokoltak a spanyolországi Szent Jakab-úton, vagyis az El Caminón, mint 2023-ban. A spanyol városba naponta átlagosan 1500 zarándok érkezik gyalogosan, kerékpárral, vagy hajóval és busszal. A legtöbb zarándok amerikai, német, olasz, portugál és francia nemzetiségű volt.
A 2024-es érkezési adatok alapján már most valószínűsíthető, hogy a látogatók száma ebben az évben meg fogja haladni a rekordnak számító tavalyi közel 450 ezret.
A város lakosainak száma ehhez képest mintegy 96 ezer.
Szent Jakabot július 25-én ünneplik a keresztények, ha ez a nap vasárnapra esik, az adott év szent évnek számít. Ilyen év volt 2010 és 2021 is. Ezekben az években még több zarándokra számítanak a spanyol hatóságok.
A hatóságok a székesegyház déli portáljának közelében helyeztek ki információs táblát, amelyen felhívják a zarándokok figyelmét arra, hogy ne csapjanak túl nagy zajt, és járás közben mellőzzék a túrabot használatát a kövezet védelme érdekében.
A táblán három nyelven – spanyol, galiciai és angol – olvasható a felirat, míg azonban az első két nyelven kiírták, hogy a zarándokok legyenek tekintettel a lakosságra, addig az angol fordításból már hiányzik ez a figyelmeztetés.
A zsúfoltság mérséklése céljából idegenforgalmi adót készül bevezetni az El Camino végpontjaként ismert Santiago de Compostela.
Idegenforgalmi adó bevezetését tervezi a híres spanyolországi zarándokhely, Santiago de Compostela.
A Szent Jakab-út (Camino de Santiago) végpontjaként ismert város 2022-ben közel 440 ezer zarándokot fogadott, átlagos éves látogatószáma pedig meghaladja a 300 ezer főt.
Az El Camino Spanyolországból, Portugáliából és Franciaországból induló zarándokútvonalai mind Santiago de Compostela 9. századi katedrálisánál érnek véget. A keresztények úgy tartják, hogy a román stílusú székesegyházban temették el Idősebb Szent Jakabot, Jézus egyik apostolát.
A város polgármestere, Goretti Sanmartín olyan terveket jelentett be, amelyek a fenntartható turizmust, valamint azt szolgálják, hogy Santiago de Compostela élhetőbb legyen a helyiek számára.
Az előző polgármester még áprilisban a város szállodaüzemeltetői elé terjesztett egy javaslatot, amelyben idegenforgalmi adó bevezetése szerepelt. A javaslat szerint 2025-től kellene fizetni a szálláshely típusától függően 0,50 és 2,50 euró közötti összeget. A város évi 2,5-3 millió euróhoz jutna hozzá az adóból, amit a történelmi városközpontra fordítanának.
Az új polgármester beiktatási beszédében ugyancsak felvetette az adó ötletét, mint a „tudatos turizmus” eszközét. Mint elmondta, azt szeretné, ha Santiago de Compostela „nemcsak turisztikai desztináció és vidámpark” lenne, és a lakosoknak nem kellene elmenekülniük a városból az ellenőrizetlen turizmus miatt. Hozzátette: arra törekszenek, hogy élvezzék a virágzó turisztikai ágazat előnyeit, de egy olyan várost is, amely kényelmes, és ahol levegőt is lehet venni.
Spanyolországban nem ismeretlen az idegenforgalmi adó. Barcelonában 2012-ben vezették be a díjat, amely jövő áprilistól már 3,25 euró lesz éjszakánként. Valencia jövőre tervez bevezetni 0,50 és 2 euró közötti összegű idegenforgalmi adót, a Baleár-szigeteken pedig akár a 4 eurót is elérheti a díj éjszakánként.
|
Értékeld te is!